Zenés színház

Szabó Magda premier a Vörösmarty Színházban

2020.01.28. 12:10
Ajánlom
Szabó Magda Az a szép, fényes nap című művét január 25-én mutatták be a székesfehérvári Vörösmarty Színház Nagyszínpadán Bagó Bertalan rendezésében.

A történelmi játék annak a bizonyos napnak az előestéjét idézi meg, amikor Vajkból István lett. Az utolsó este még összecsap Kelet és Nyugat, az európai ígéret és az erős gyökerek, apa és fiú. Ezeréves történet, mégis mai. Fikció, mégis igaz. Géza fejedelem a kereszténység útjára tereli fia és nemzete életét, és nem is sejti, hogy ezzel örökre megpecsételi mindkettő sorsát.

Szabó Magda sajátos humora, modern nyelvezete teszi igazán maivá ezt a történetet, ami aztán a színpadon egy erős koreográfiával, látványos történelmi játékká alakul.

Fiú és apa harca, az átmeneti állapot és az erős alapokon álló haza küzd itt egymással, végül pedig csak az utókor ítélheti meg, melyik győzedelmeskedett.

A képre kattintva galéria nyílik:

Bagó Bertalan rendező egy olyan világot szerkesztett meg, ami nagyon hasonlít arra a korra, de a mában. „Részleteiben olyan, mintha egy katedrálist építenénk, ami még nincs kész, csak a falai állnak és az alapja, és most készül hozzá a felépítmény. A történetet azért vettem elő, mert amióta itt vagyunk, ezer éve, mindig kérdés volt, hogy nyugathoz vagy kelethez tartozunk.

Nyugatnak vagyunk a védőbástyája vagy keletnek vagyunk az előretolt helyőrsége?

Szabó Magda nyelvezetében, szóhasználatában, gondolatiságában összevonta azt az ezer évet, ami eltelt.”

Gáspár Sándor Gézaként bravúrosan használja ki ezt a zseniális, modern nyelvezetet, a sajátos humort, ami az előadás történelmi súlyát finomítja: „Nagy segítség Szabó Magda, aki olyan megfejtéseket követel tőlünk, ahol nem lehet kitérni a történet elmesélésétől, nem lehet eltérni attól a szándéktól, hogy bizonyos helyzetekben kifejezetten abszurd. Ki-be ugrálok a groteszkből a drámaiságba.” 

Az előadásban Kovács Tamás elhivatott, céltudatos ifjú Vajkként tűnik fel, akiben már látni az erőskezű Istvánt, a színész szerint az alapprobléma az apjával való konfliktus: „Hatalmas csatározás megy közöttük, elbeszélnek egymás mellett. A drámát ott leljük a műben, hogy nem két barát vitatkozik egymással a kereszténységről, hanem apa és fia.

Szabó Magda rendkívül jól írta meg a művet, hiszen folyamatosan csak egy-egy mondata utal arra, hogy tulajdonképpen mindketten mást akarnak.

Kuna Károly, Gyulaként a mellőzött diplomata-após szerepében, Bönge (Derzsi János) a régi korok megcsonkított hírvivője, Egyed Attila rövid életű Tar, Lábodi Ádám a nürnbergi küldött, Kozáry Ferenc Tata szerepében próbálja összetartani a nagy esemény előkészületeit, és eltakarítani az olykor gyilkos kedvükben lévő nagyurak után maradt tetemeket, aki pedig az egész történelmi eseményről tudósít, Pálya Pompónia.

A látványvilágért Vereckei Rita felel, az előadás hangulatát megalapozó koreográfiát a Sámán szerepében is színre lépő Rovó Tamás jegyzi. A kelet és nyugat határán egyensúlyozó zenét Kricsár Kamill szerezte. A mongol-tibeti torokénekért és az ütősökért Ölvedi Gábor felel, nagybőgőn pedig Csikós Péter kísér.

Fotók: Kiss László / Vörösmarty Színház

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Tág keretek között mozog a Zeneakadémia rektori pályázati kiírása

Az intézmény vezetésére március 17-ig lehet jelentkezni, a pályázatokat május 15-ig bírálják el. Sajtóértesülések két főbb jelöltet prognosztizálnak.
Klasszikus

Egy világrend utolsó pillanata – szubjektív gondolatok a Gurre-dalok kapcsán

Habár a Magyar Állami Operaház kommunikációja mindvégig az optimizmus hangját ütötte meg az Erkel Színháztól vett búcsú alkalmából, szimbolikus jelentőséget kapott a tény, hogy épp Arnold Schönberg monumentális opuszát, a Gurre-dalokat adták elő.
Vizuál

„Jót tesz nekünk, ha rácsodálkozunk a világra” – elstartolt a jubileumi Berlinale

Több mint egy héten keresztül Berlinre figyel a nemzetközi filmélet: a világ egyik legrangosabb A-kategóriás szemléje a hétvégén startolt el, a fesztivált Tom Tykwer új rendezése nyitotta meg, de bemutatták Burhan Qurbani új alkotását is, amelyben a III. Richárd történetét ültette át a jelenbe.
Vizuál

Presser Gábor és Parti Nagy Lajos nyitja meg a Godot Intézet új kiállítását

A Godot Intézet különleges megnyitóestre készül: február 28-án Presser Gábor játszik zongorán, és Parti Nagy Lajos gondolatai kísérik végig a látogatókat Szüts Miklós és Vojnich Erzsébet megindító festészeti világán.
Színház

Bejelentés: Novák János támogatja Zalán János művészi koncepcióját

A Kolibri Színház oldalán jelent meg Zalán János és Novák János február 17-én kelt levele, amelyben az intézményt március elsejétől vezető új igazgató arról ír, nem változik a Kolibri profilja, amire az alapító támogatása a garancia. Zalán február 19-én találkozik a társulattal.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

A gyerekek is elbúcsúzhatnak az Erkel Színháztól – márciusban látható a János vitéz

Igazi családi kikapcsolódást ígér Boncsér Gergely, Brindás Boglárka és Cseh Antal főszereplésével a János vitéz című mesés daljáték március 2-án, 7-én és 9-én az Erkel Színház színpadán.
Zenés színház interjú

Lelkiismereti kérdések – Matthew Wild rendező a Macbethről

Dél-Afrikából érkezik Budapestre az európai zenés színpadokat sorra hódító rendező, Matthew Wild, hogy Verdi Macbethjét új elképzelés szerint állítsa színre.
Zenés színház ajánló

Peller Anna és Peller Károly lesznek az Operabeavató következő vendégei

Különkiadásokkal búcsúzik a közönségtől az Operabeavató, Dinyés Dániel és Göttinger Pál előadássorozata. Február 15-én az operett kerül terítékre a népszerű programon, ennek megfelelően a műfaj két meghatározó művésze, Peller Anna és Peller Károly lesznek a vendégek.
Zenés színház interjú

Operát írtak porszívóra – beszélgetés Iván Sárával és Perczel Enikővel

Kortárs operabemutatóval indította az évet a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, az Előjáték Lear királyhoz a vidéki teátrum számára készült. A zenei tagozat fiatal tehetsége, az Olaszországban zeneszerzést tanult Iván Sára írta a partitúrát, a librettóért Perczel Enikő dramaturg felelt. A közös munkáról, a mű születéséről és egy különleges porszívóról beszélgettünk velük.
Zenés színház magazin

1100. előadásához érkezik A padlás a Vígszínházban vasárnap

Újabb színháztörténeti pillanathoz, az 1100. előadásához érkezik A padlás február 9-én a Vígszínházban. Minden idők legsikeresebb magyar zenés színpadi művét Marton László rendezésében mutatták be 1988. január 29-én. A premier hosszú vastapssal zárult, és azóta is folyamatosan telt házzal futnak az előadások.