„Én azt gondolom, hogy nem feltétlenül úgy kell új operát csinálni, hogy egy teljesen elvont történetet egy még elvontabb zenei világgal ábrázolunk, mindezt egy furcsa, futurisztikus vagy akármilyen nem tipikusan realisztikus térben hozunk létre. Az ilyen gondolkodás talán még elidegenítőbb lehet. Szerintem olyan operát kell(ene) létrehozni, ami hozzá tud szólni a mai ember színházigényeihez, az emberi megismeréshez való vágyához – amiért egyébként nagyon sokan színházba mennek” – vallott motivációiról a zeneszerző, Cser Ádám.

A darab cselekménye szervesen kötődik Leoncavallo operájához, amellyel egy este szerepel műsoron. A történet szerint egy társulat a Bajazzók előadására készül, de az ügyelő észreveszi, hogy hiányzik az egyik szereplő. Szabó Máté rendező, aki a a produkció színre állítása mellett már a librettó létrejöttében is közreműködött, így mutatta be a darabot:

A Bajazzók azt meséli el, hogy mi történik egy vándortársulat életének hátterében, az Atelier pedig az e mögötti, mindenkit érintő viharos történet, amiben nemcsak azt meséljük el, amit egyébként nem lát a néző, hanem van még benne egy olyan transzcendens réteg, ami Ádámnak és Ari-Nagy Barbarának köszönhetően került bele. Egy olyan költői réteg ez, ami még engem is meglepett, hogy milyen pluszt ad hozzá a darabhoz.”

Kendi Lajos, Cser Krisztián és Hámori Szabolcs (Fotó/Forrás: Éder Vera / Miskolci Nemzeti Színház)

Fejléckép: Cser Ádám (fotó/forrás: Éder Vera / Miskolci Nemzeti Színház)