Megerősíti vagy megmérgezi a szerelmet egy személyes titok? Lehet-e igazi, boldog egy kapcsolat, ha nem ismerjük a másikat teljes valójában? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ Wagner Lohengrinje, melyben a titokzatos Hattyúlovag a gyilkossággal vádolt Elsa megmentésére érkezik, és azzal a feltétellel veszi el a fiatal nőt, hogy az nem kívánja felfedni férje valódi kilétét. Elsa azonban – részben a démoni Ortrud mesterkedésének köszönhetően – még az esküvő napján felteszi a tiltott kérdést.

Almási-Tóth András rendező szerint Lohengrin tragédiája, hogy emberfeletti értékek képviselőjeként olyan követelményeket támaszt az emberek között, amivel ellehetetleníti létét a valóságban. „A Lohengrin egy férfiak uralta világot jelenít meg, ahol Elsának is egy, a feltétlen odaadásról szóló férfifantáziának kellene megfelelnie.

– fogalmazott a rendező.

Bár a darab cselekménye eredetileg lovagi környezetben, a 10. századi Antwerpenben játszódik, valójában ízig-vérig 19. századi, romantikus történet. Az alkotók ezért Wagner korába helyezték a cselekményt, az újító zeneszerzővel jól rokonítható, steampunk környezetbe, amely Jules Verne, H. G. Wells vagy Mary Shelley tudományos-fantasztikus történeteit követve a múltba helyezett futurisztikus világ. A látványos díszleteket és a világítást a rendező régi alkotótársa, Sebastian Hannak, jelmezeit Lisztopád Krisztina tervezte, a vetítéseket Czeglédi Zsombor készíti, a mozgásokért Lázár Eszter felel.

A Lohengrin díszletterve (Fotó/Forrás: Magyar Állami Operaház)

A Lohengrin nemzetközi és magyar szereposztásban is látható lesz, kiváló szólisták tolmácsolásában: a címszerepet a premieren Christopher Sokolowski fiatal amerikai tenor énekli, aki korábban Brémában mutatkozott be a szerepben nagy sikerrel. Elsát Johanni van Oostrum dél-afrikai szoprán, Madarász Henriket Derek Welton ausztrál basszbariton szólaltatja meg, mindketten Európa vezető operaházainak visszatérő Wagner-énekesei, akik most mutatkoznak be a budapesti Operaházban. Ortrudot Kutasi Judit alakítja, a fiatal román-magyar mezzoszoprán két éve a San Franciscó-i Operában debütált a szerepben, míg férjét, Telramundot Egils Siliņš formálja meg, a lett basszbariton a Siegfried 2017-es premierje után tér vissza az Andrássy útra.

A magyar szereposztásban nemzedékük legkiválóbb, nemzetközileg is elismert előadói lépnek színpadra Brickner Szabolcs (Lohengrin), Kolonits Klára (Elsa) és Szemerédy Károly (Telramund) most debütálnak szerepeikben, míg Rálik Szilvia korábban a Dortmundi Színházban énekelte Ortrudot, az idén Kossuth-díjjal kitüntetett Fried Péter pedig az Erkel Színházban és a Müpában is megformálta már Madarász Henriket. A zenei megvalósításért Rajna Martin, a Magyar Állami Operaház első karmestere felel, aki 2026-tól a Budapesti Wagner Napok társ-művészetivezetője is lesz. A nagyszabású produkcióban az OPERA Zenekar több mint 100 fővel, az Énekkar (karigazgató: Csiki Gábor) több mint 120 fővel, míg a Gyermekkar (karigazgató: Hajzer Nikolett) 30 fővel vesz részt.

Kolonits Klára (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)

A Lohengrin 175 éves sikertörténete a nagyvilágban és itthon

Wagner az 1840-es években fordult egyre nagyobb érdeklődéssel a középkori német mondavilág iránt. A Lohengrint a Tannhäuser befejezése után, 1845 és 1848 között komponálta Drezdában, miközben szászországi udvari karmesterként tevékenykedett. Az 1848-49-es németországi forradalmak idején megfogalmazott politikai gondolatai miatt száműzetésbe kényszerült, így darabját végül távollétében 1850-ben Weimarban mutatták be, barátja és pártfogója, Liszt Ferenc közbenjárására, aki ekkor a szász–weimar–eisenachi nagyherceg udvari karmestere is volt. A darab hamar máig tartó nagy népszerűségre tett szert: Európa számos operaházában bemutatták,

de azóta is népszerű kísérőzenéje a menyasszonyok bevonulásának. A Hattyúlovag története inspirálta részben Wagner későbbi mecénása, II. Lajos bajor király híres kastélya, Neuschwanstein (Új Hattyúkő) megépítését is, amelynek tereivel a Tannhäuser mellett a Lohengrinnek is emléket állíttatott.

A darabot Magyarországon 1866-ban mutatta be a pesti Nemzeti Színház, ahol 77 alkalommal játszották. Népszerűségét mutatja, hogy a Magyar Királyi Operaház nyitóelőadásán is színre vitték a mű első felvonását, és ez volt az első zenedráma, amit teljes egészében előadtak az Andrássy úti Ybl palotában. A Lohengrin ezt követően is az Operaház történetének egyik legtöbbet játszott Wagner-darabja maradt, eddig összesen 512 alkalommal szerepelt a műsoron, ebből száz előadást Oláh Gusztáv 1938-as, nyolcvanegy alkalmat Békés András 1963-as rendezése élt meg, és ugyancsak emlékezetesnek bizonyult Katharina Wagner 2004-es színpadra állítása az Erkel Színházban.

Fejléckép: Christopher Sokolowski (fotó/forrás: Philippe Girard / Magyar Állami Operaház)