Zenés színház

Kerényi Miklós Máté: „Ez a műsor nem jöhetett volna létre, ha nincs a Lőcsei Jenő”

Budavári Palotakoncert-interjúk 15.
2018.07.29. 09:00
Ajánlom
Kerényi Miklós Máté ötödik alkalommal lép fel a Budavári Palotakoncerteken. Az Operettszínház sokoldalú művésze az operettek mellett a teátrum legnagyobb musicalsikereinek is részese.

Augusztus 3-án és 4-én a közönség ezúttal táncos-komikusi énjét ismerheti meg az Oroszlános udvarban, ahol a klasszikus nagy slágerek mellett új számokban is megcsillogtatja majd virtuóz tánctudását és briliáns énekhangját.

Mit jelent számodra a Palotakoncerten való fellépés?

Lehetne erről sablonosan beszélni, hogy mitől különleges szabadtéren, ráadásul a budavári környezetben színpadra lépni, de amitől nekem ez a koncert igazán különleges, az az, hogy már az első évben ott voltam én is az Oroszlános Udvarban, és ettől úgy érzem, már a kezdetektől részese vagyok ennek a mára hagyománnyá vált ünnepnek. Vadász Dániel és Nacsa Olivér nagyon nagy ötletét, hogy az operettnek, mint műfajnak és a 21. századi operett játszásnak egy ilyen kuriózumnak tekinthető koncert segít a széles körű terjesztésében és megismertetésében, fantasztikus dolognak tartom. Számomra is kuriózum, hogy ezen a gálán felléphetek.

KMM2_EderVera-150849.jpg

Kerényi Miklós Gábor a Palotakoncertek próbáján (Fotó/Forrás: Éder Vera)

Kettős helyzetben vagytok. Egyrészt egy hatalmas nézőtérnek kell énekelni, másrészt sok-sok kamera követ titeket, hiszen a televízió rögzíti az előadást. Ez nem okoz gondot a játékban? Túl sok vagy túl kevés, amit csináltok?

Ezzel nem foglalkozom.

A pillanat erejében hiszek, abban, hogy a színház egyszeri és megismételhetetlen.

A Palotakoncertnek televíziós felvétele is attól különleges, hogy valami olyat lát a tévénéző, ami csak egyetlen (idén két) alkalommal kerül színpadra, ez adja az izgalmát és különlegességét. Nem egy jól bejáratott, sokat játszott előadás, nem egy stúdióban alaposan előkészített anyag kerül rögzítésre, hanem valami olyasmi, aminek sikere kizárólag az aznapi énekesi, színészi állapotunktól és koncentrációnktól függ. Ezért is óriási a rajtunk lévő felelősség. A tévének köszönhetően egyébként, ha ma kimondjuk azt a két szót, hogy Budavár és operett, szinte mindenkinek a Budavári Palotakoncert jut eszébe, ami lassan már egy nemzeti esemény. Hiszen augusztus 20-án, a tűzijáték után a televízión keresztül több millió ember láthatja a gálaestet. Azt gondolom, egy műfajért így érdemes és így kell harcolni. Ebben a harcban, ebben a küzdelemben, én is bármikor boldogan részt veszek.

KMM1_EderVera-150849.jpg

Kerényi Miklós Gábor a Palotakoncertek próbáján (Fotó/Forrás: Éder Vera)

Lőcsei Jenő rendezi-koreografálja az idei estet. Mi az ő koncepciója?  

Jenő a Budapesti Operettszínház nagyon sok gálájának aktív közreműködője. Tehát pontosan tudja egy klasszik gálaest általános ismérveit. Egy ideje már beszélgettek arról Vadász Daniékkal, hogy ezúttal ne a szokványos koncert legyen, hanem próbáljunk meg ennek egy kerettörténetet adni. Hogy ne egymás után, hanem egymásból jöjjenek a számok. Ez egy kísérlet. Ehhez hasonló rendezvények egyébként voltak már a színházban, mint a Bor-gála vagy a Huszka-gála, amik szintén tematikus estek voltak. Én kedvelem, hogy van egy úgymond „storyline”-ja az estének és remélem, a nézők vevők lesznek rá. Sőt, szinte biztosra veszem – és akkor ezen az úton érdemes tovább dolgozni és úgy operett gálákat csinálni a jövőben, mintha az egy előadás lenne, de nem egy szerzőtől, egy darabból vannak a számok, hanem sok szerzőtől, sokféle stílusban.

Te milyen számokban lépsz színpadra?

Legyen ez titok. El kell jönni és meg kell nézni.

Annyit azért elárulhatok, hogy mindannyian éneklünk nagy operett slágereket klasszikus feldolgozásban, de úgy is, ahogy még nem láthatta a közönség, és persze lesznek olyan dalok, amiket még soha nem láttak tőlünk. Ezúttal nem az Operettszínház repertoárjából vannak kiragadva számok, hanem külön, erre az alkalomra készülnek. Jenő iszonyatosan sok melót fektetett ebbe. Talán vannak, akik még emlékeznek arra a híres Friederikuszos mondatra, hogy „Ez a műsor nem jöhetett volna létre, ha nincs a Kontrax”. Az idei Palotakoncertre azt lehet mondani: „Ez a műsor nem jöhetett volna létre, ha nincs a Lőcsei Jenő”.

Fejléckép: Kállai-Tóth Anett

Ez az interjú a gálakoncert szólistáit bemutató sorozat része. A többi részt itt találja.

A Budavári Palotakoncertek augusztus 3-án és 4-én operettgálával, 5-én csárdással várja közönségét. További  információk és jegyek a rendezvény oldalán.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Bayreuthban is koncertezik a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar

Az együttes ausztriai és bajorországi turnéra indul Mahler 4. szimfóniájával a tél végén, míg júliusban a német zenei központban játsszák a Mendelsshon testvérek műveit.
Vizuál

A kortárs művészetekkel kapcsolatos kérdéseinkre keresi a választ a Ludwig Múzeum új kiállítása

Február 14-én nyílik meg a Ludwig Múzeum új, Gyakran Ismételt Kérdések című módszertani kiállítása, amellyel a céljuk, hogy a látogatók közelebb kerülhessenek a kortárs művészetben tapasztalható tendenciák megértéséhez, befogadásához.
Színház

A fura, az általában jó

Február 13-án került sor a Rózsavölgyi Szalon legújabb előadásának bemutatójára: Hárs Anna Mákfagyi című darabját Dicső Dániel állította színpadra. Játssza Jeney Luca és Kálid Artúr, fontos szerep jut még egy fagyitérképnek.
Zenés színház

Lelkiismereti kérdések – Matthew Wild rendező a Macbethről

Dél-Afrikából érkezik Budapestre az európai zenés színpadokat sorra hódító rendező, Matthew Wild, hogy Verdi Macbethjét új elképzelés szerint állítsa színre.
Színház

Megszűnik a Vádli Alkalmi Színházi Társulás

Tizennégy évi működés után beszünteti tevékenységét a Vádli Alkalmi Színházi Társulás – jelentette be a Facebook-oldalán Szikszai Rémusz, az alapító-rendező. Előadásaik között olyan nagy sikerű és emlékezetes produkciók voltak, mint az I. Erzsébet, a Caligula helytartója vagy a Kutyaharapás.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Lelkiismereti kérdések – Matthew Wild rendező a Macbethről

Dél-Afrikából érkezik Budapestre az európai zenés színpadokat sorra hódító rendező, Matthew Wild, hogy Verdi Macbethjét új elképzelés szerint állítsa színre.
Zenés színház ajánló

Peller Anna és Peller Károly lesznek az Operabeavató következő vendégei

Különkiadásokkal búcsúzik a közönségtől az Operabeavató, Dinyés Dániel és Göttinger Pál előadássorozata. Február 15-én az operett kerül terítékre a népszerű programon, ennek megfelelően a műfaj két meghatározó művésze, Peller Anna és Peller Károly lesznek a vendégek.
Zenés színház interjú

Operát írtak porszívóra – beszélgetés Iván Sárával és Perczel Enikővel

Kortárs operabemutatóval indította az évet a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, az Előjáték Lear királyhoz a vidéki teátrum számára készült. A zenei tagozat fiatal tehetsége, az Olaszországban zeneszerzést tanult Iván Sára írta a partitúrát, a librettóért Perczel Enikő dramaturg felelt. A közös munkáról, a mű születéséről és egy különleges porszívóról beszélgettünk velük.
Zenés színház magazin

1100. előadásához érkezik A padlás a Vígszínházban vasárnap

Újabb színháztörténeti pillanathoz, az 1100. előadásához érkezik A padlás február 9-én a Vígszínházban. Minden idők legsikeresebb magyar zenés színpadi művét Marton László rendezésében mutatták be 1988. január 29-én. A premier hosszú vastapssal zárult, és azóta is folyamatosan telt házzal futnak az előadások.
Zenés színház interjú

Sümegi Eszter: „A felnőtt embernek is kell a mese”

Bár az olasz és német repertoár számtalan nagy szerepében hódította meg a közönség szívét, Sümegi Eszter pályája nemrég izgalmas fordulatot vett: Turandotként debütált a Magyar Állami Operaházban.