Zenés színház

Kelemen Fanni: „Fel kell mutatnunk a művészet értékeit”

2024.11.12. 11:10
Ajánlom
Kilenc szerepet visz az évadban, köztük a közelgő premier, a Hamupipőke egyik mostohanővérét. Mindeközben szakdolgozatot ír, és egy monodráma előadására készül. Nem véletlenül Kelemen Fanni kapta idén a Marsallbot-díjat. A Budapesti Operettszínház tehetséges fiatal művészével beszélgettünk.

Rangos nevek közé kerültél azzal, hogy átvehetted a Marsallbot-díjat. Mindez kötelez vagy inkább felszabadít?

Felelősséggel jár, hiszen 2002 óta vándorol ez az elismerés, és a korábbi díjazottak azóta elismert művészekké váltak. Ugyanakkor nagyon örülök neki, büszke vagyok magamra, és az önbizalmamnak is jót tett, bátrabban nyúlok a szerepeimhez, a feladataimhoz. Rendkívüli hálával tartozom Kiss-B. Atillának és a vezetőségnek, hogy engem választottak.

Tavaly a Marsallbot-díjat Drahos Evelin kapta, akivel jó barátságban vagytok, sőt Az Orfeum mágusában és a Hamupipőkében is együtt játszotok. Hogyan segítik egymást a színház világában a legifjabb művészek, és mennyi támogatást kaptok a már régebb óta színpadon lévő kollégáktól?

A segítő szándék mindenkiben ott van. Evelin gyakorlott és zeneileg magasan képzett énekes, tudatos és praktikus ember, így elsősorban zenei és énektechnikai szempontból motivál engem – nem csak a közös darabok esetében –, én pedig színészi oldalról és a játékok, alakítások minél tökéletesebb kivitelezésében tudok ötleteket adni neki. A tapasztaltabb kollégák közül Fischl Mónikát emelném ki, aki a Hamupipőkében szinte velünk együtt építi a karaktereinket. A próbák kezdetétől bevont minket, szorosabb együttműködésre ösztönzött, és ez nagyon jó érzés! Füredi Nikolett is követte a munkám a takarásból, amikor a Carmenben Katarinát játszottam, és mindig volt egy-két nagyon kedves és jó mondata, ami segített tovább építeni az alakításomat.

KelemenFanni_Kiss-BAtilla_foto_JanusErika-101711.jpg

Kelemen Fanni és Kiss-B. Atilla főigazgató (Fotó/Forrás: Janus Erika / Budapesti Operettszínház)

A klasszikus zene felől érkeztél az operett-musical világába. Mi fogott meg ezekben a műfajokban?

A középiskolai éveimet valóban a komolyzene határozta meg. A Pesti Broadway Musical Stúdióban aztán a zenei képzés mellett megtanulhattuk a színészet alapjait is.

Ekkor döntöttem el, hogy egy nagyon jól éneklő színésznő szeretnék lenni.

Saját bevallásod szerint eddigi pályádon a Hegedűs a háztetőn Hávája a debütálás, a Jekyll és Hyde Emmája az első főszerep, a Virágot Algernonnak Alice-ja a legnehezebb színészi feladat, az István, a király Boglárkája pedig a megtiszteltetés miatt volt fontos. Milyen mérföldköveknek örülnél a továbbiakban, mik a legfontosabb céljaid?

Ezzel a díjjal komoly ösztönzést kaptam, hogy még jobb legyek. Ez egy jelzés, hogy jó úton járok. Szeretnék még jobban elmerülni a színház világában, minél többféle karaktert eljátszani, a kihívásokat jól teljesíteni, miközben hű maradok önmagamhoz, a közönséghez és az Operettszínházhoz. 2025-ben diplomázom a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ennek keretében egy monodrámát kell előadnom. Meg kell tanulnom egy darabot egyedül felépíteni, a nézők figyelmét ötven percen keresztül fenntartani…

…ez lesz A műselyemlány a Lehoczky Zsuzsa Kisszínházban, de mi lesz a szakdolgozat témája?

Hatalom, házasság, erkölcs George Bernard Shaw Pygmalionjában és a viktoriánus korban cím alatt többek között a nők helyzetét, kiszolgáltatottságát vizsgálom majd Shaw darabjaiban. Egyébként az egyik szerepálmom éppen a Pygmalion Elizája.

KelemenFanni_Carmen_foto_VeresIldiko-101938.jpg

Kelemen Fanni a Carmen című előadásban (Fotó/Forrás: Veres Ildikó / Budapesti Operettszínház)

Ezek a kérdések a Hamupipőke-produkcióban is megjelennek, ahol a két mostohanővér egyikét játszod. A Tündérkirálynőkhöz hasonlóan a ti szerepeiteket is szinte rátok formálták az alkotók?

Abszolút! Szállóigévé vált Bozsik Yvette rendező mondata, amely szerint mindhárom szereposztás máshogy közelít a karakterhez. Én például nem gonosznak, inkább irigynek játszom a karakteremet. Ugyanis amikor a testvéremmel, Lukréciával és a mostohával, Gertrúddal belépünk a címszereplő életébe, számos, de mégis üres bőrönddel érkezünk, Szerénkét a mostoha nem tanította meg a szeretetre, ráadásul a két nővért a saját érdekeinek rendeli alá. Hamupipőkének ezzel szemben szerető szülei, szép gyerekkora volt – egészen az édesanyja haláláig. Zenei szempontból érdekesség, hogy először énekelek alsó szólamot, ezért nagyon megnyugtató, hogy Pejtsik Péter úgy alakította ki a zenekari anyagot, hogy segítsen megoldani ezt a feladatot.

Szerénke szólamában mennyire van jelen a csángó népzene, ami a darab egyik jellegzetessége?

Inkább a szituatív és játékos elemek a jellemzőek, amelyekben a tangó és az operai világ is megjelenik.

A játékosság és a műfaji sokszínűség kapcsán felmerül, hogy mennyire alkalmas a darab a zenés színházzal való első találkozásra?

Több olyan momentum van, ami a gyerekek számára elgondolkodtató lehet. Jó dolgokra tanítja őket, például a bátorság és a kedvesség fontosságára. Éppen ezért keresem Szerénkében azt, ami mégis szerethető, és

jó lenne megmutatni azt is, hogy a gonoszság nem vezet jóra.

Milyen előkép hatott rád a szerep megformálásakor?

Természetesen jól ismertem a mesét, gyerekkoromban esténként sokszor olvasták nekem, láttam a Disney-változatot is, de mivel az Operettszínház produkciója egy új alkotás, inkább Bozsik Yvette mutatta az irányt.

3G8A8697-132038.jpg

Kelemen Fanni a Carmen című előadás Katarinájaként (Fotó/Forrás: Janus Erika / Budapesti Operettszínház)

Vele nem először dolgozol együtt, a Hegedűs a háztetőn, a Rozsda lovag és Fránya Frida, illetve Az Orfeum mágusa kapcsán találkoztatok már. Milyen instrukciókat kaptál most?

Nagyon élvezetes a közös munka, mert mindig új megközelítéseket vet fel. A Hamupipőke rendezői koncepciójában a belső gyermeket helyezte középpontba. Azt kérte, hogy keressünk választ arra, miért lett a mostoha és a két nővér ilyen számító és manipulatív, valamint hozzunk felszínre néhány olyan gyerekkori traumát, eseményt, amelyek összekapcsolódhatnak a karakterünkkel.

Ezek fontos lépések nemcsak a szerepformálásnál, de az önismeret útján is.

Mint ahogy meghatározó az is, hogy egy művész hogyan kommunikál a közönséggel.

Ezért indult el nemrég az egyik közösségi média felületen a hivatalos oldalam. Ez komoly kihívás, ami elől nem lehet elzárkózni. A social média lényeges ebben a szakmában, legyen szó akár a rajongói tábor kialakításáról, akár a műfaj népszerűsítéséről. Nagyon fontos, hogy a fiatalok is eljöjjenek az előadásokra! Az idősebb korosztály számára szinte természetes a színházba járás, hiszen régen nem volt ennyi inger, televízió, telefon, internet, a kultúra jelentette a kikapcsolódást, így az életük részévé vált. De ma óriási médiazajban élünk! Ennek ellenére – és minden eszközt felhasználva – el kell érnünk az embereket, és ki kell nevelnünk az új közönséget is. A következő generációnak is fel kell mutatnunk a művészet értékeit. Ez mindannyiunk érdeke.

Pejtsik Péter és Orbán János Dénes Hamupipőke című operettmusicaljét november 15., 16. és 17-én mutatja be a Budapesti Operettszínház, Bozsik Yvette Kossuth-díjas balettművész, koreográfus rendezésében.

További információ és jegyvásárlás ide kattintva! »»»

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Kelemen Fanni (fotó/forrás: Janus Erika / Budapesti Operettszínház)

Mese az emberi természetről – három igazi díva formálja meg az Operettszínház Hamupipőke előadásának mostoháját

Kapcsolódó

Mese az emberi természetről – három igazi díva formálja meg az Operettszínház Hamupipőke előadásának mostoháját

Sok év után ismét mesedarab, a Hamupipőke premierjére készül a Budapesti Operettszínház. Gertrúdot, a mostohát három fantasztikus énekes, Fischl Mónika, Füredi Nikolett és Bordás Barbara formálja meg, akik izgatottan készülnek a kihívásra.

Varázslás felsőfokon – beszélgetés a Hamupipőke három Tündérkirálynőjével

Varázslás felsőfokon – beszélgetés a Hamupipőke három Tündérkirálynőjével

Bűbájban igazán bővelkedik a Budapesti Operettszínház új, Hamupipőke-produkciója. Hogy pontosan mitől lesz különleges, arról a novemberi ősbemutató kapcsán a Tündérkirálynőt alakító Bojtos Lucával, Kiss Diánával és Süle Dalmával beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Zoboki Gábor: A Müpa tervezésében a szakmám és a szenvedélyem találkozott

Immár húsz éve, hogy a Müpa a hazai kulturális élet egyik legjelentősebb helyszínévé vált, nagy sztárok csodálkoztak el, milyen pompás akusztikai környezetben lehet itt muzsikálni. Zoboki Gábor építész felidézte a kezdeteket.
Plusz

Novák Péter, Blaskó Borbála, Szervét Tibor és Várdai István is állami elismerést vehetett át március 15-e alkalmából

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter állami elismeréseket adott át a közelgő nemzeti ünnep alkalmából a Pesti Vigadóban, március 13-án.
Plusz

Ők kapták a legmagasabb állami kitüntetéseket 2025-ben

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából a művészeti és a tudományos élet legrangosabb elismeréseit, Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint Magyar Érdemrend kitüntetéseket adott át Sulyok Tamás köztársasági elnök.
Színház

Csákányi Eszter kapta idén a Psota Irén-díjat, Barisnyikov videón köszöntötte

Csákányi Eszter kapta idén a Psota Irén-díjat. A Rózsavölgyi Szalonban megtartott ünnepélyes díjátadón Pintér Béla mondott laudációt, míg a világhírű balettművész, Mihail Barisnyikov videóüzenet küldött.
Plusz

Elhunyt Bényi Ildikó

Hosszan tartó, méltósággal viselt betegség után kedden elhunyt Bényi Ildikó. A népszerű Wacha Imre-díjas televíziós műsorvezető, a Magyar Vöröskereszt humanitárius jószolgálati nagykövete 55 éves volt. Bényi Ildikót a közmédia saját halottjának tekinti.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

A maszk szabadsága – beszélgetés A cirkuszhercegnő három bonvivánjával

Hármas szereposztásban mutatta be februárban a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre nagyoperettjét, a produkció legközelebb március végén lesz látható. Az előadásban a titokzatos artista, Mister X szerepét Sándor Péter, Laki Péter és Papp Balázs formálja meg.
Zenés színház interjú

„Benne van minden, ami egy nővel megtörténhet” – interjú David Yengibarian harmonikaművésszel

A Csokonai Nemzeti Színház Magyarországon elsőként mutatta be élőzenével, kőszínházi előadásként Astor Piazzolla María de Buenos Aires című tangóoperáját. A produkcióban fellép David Yengibarian örmény harmonikaművész, aki harminc éve él és alkot Magyarországon, és aki maga is Piazzolla szerelmese.
Zenés színház hír

A 3 testőrt mutatja be a Szegedi Szabadtéri, Varga-Járó Sára lesz Milady

Miladyjére talált a Szegedi Szabadtéri Játékok: Varga-Járó Sára alakítja A 3 testőr intrikusnőjének szerepét. A fiatal színművészt száz jelentkező közül választották ki. A nagyszabású musical premierje augusztusban lesz.
Zenés színház ajánló

„Bárki lehet ogre a saját életében” – a Margitszigetre érkezik a Shrek, a musical

A Shrek, a musical szabadtéri bemutatóját augusztus 1-én és 2-án láthatja a közönség a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.  A produkció izgalmas szereposztásban, fülbemászó dallamokkal és az ogretörténet ismert és szeretett figuráival „igazi zöld otthonra” talál a Margitsziget fái között.
Zenés színház ajánló

Sümegi Eszter a Príma Donnák-sorozat következő vendége

Verdi számos operarészlete felcsendül Sümegi Eszter Príma Donnák-gálaestjén március 9-én az Eiffel Műhelyházban. Az Opera Kossuth-díjas örökös tagjának partnerei Kálmándy Mihály és Boncsér Gergely, a zongoránál pedig Szennai Kálmán karmester lesznek.