Zenés színház

Esterházy-regény és gyermekáldozatok – két kortárs opera elé

2021.10.18. 15:40
Ajánlom
Október 21-én látható a Müpa Fesztivál Színházában Vajda Gergelynek Esterházy Péter regénye nyomán írt operája, a Fuharosok, valamint George Benjamin műve, az Into the Little Hill, Horváth Csaba rendezésében és a Forte Társulat közreműködésével.

A fuharosok – tárgyak, úgy – szálfateste nekidőlt puha kukoricacsuhénak, szájuk előtt gőzölgött leheletüktől a sárga levegő, akárha szivaroztak volna. Arcuk széles, szakállasak szinte mind, de nem barátságtalanok, a legkevésbé sem! – a távoli saroglyákból
össze-összenevetnek, hangtalanul és röviden. Értik egymást, látom én. Combjuk daliás, a nadrág csak szűk lehet.

A 20-21. század művészetétől ódzkodó közönség leggyakrabban a hagyományos cselekménymesélés hiányát kifogásolja az újabb művekben. Az emberek vágynak a feldolgozható eseményekre, a megérthető emberi sorsokra és az olyan karakterekre, amelyek valamilyen azonosulási pontot kínálnak.

A Liszt Ünnepen színre kerülő két opera azonban épp abból a szempontból lehet tanulságos, hogy meglássuk, nincs is nagy szakadék a hagyományosnak és a modernnek mondott művészet között.

Vajda Gergely és George Benjamin darabja is olyan általános emberi tartalmakkal foglalkozik, amelyek kétségtelenül sokat mondanak mindenki számára, ugyanakkor sajátos eszközökkel tárják a hallgatóságuk elé, amivel sosem látott világokba vezethetik el őket.

Esterházy Péter 1983-ban írott, szabadversszerű regénye, a Fuharosok alig ötven oldalas terjedelme ellenére is az életmű rendkívül jelentős darabja.

A balladaszerű, szimbólumokkal, célzásokkal teli szöveg archetipikus helyzetet dolgoz fel, egy fiatal lány ártatlanságának elvételét, és a traumán keresztüli felnőtté válását.

Bár teljes bizonyossággal nem lehet megállapítani, a történet elbeszélője nagyjából végig maga Zsófi, ő idézi fel a történteket, a többi szereplőt és azok megszólalásait. A szép, fényes, ám mégis erőszaktevővé levő fuharos, a nyomorék bölcselkedő Bolondka-Lovag, az elnehezült, mégis napfénybe öltözött” anya mind mitikus figurákként tűnnek fel a kislány szemében, így az egész mű sokkal többet mond el az embernek önmagához és társaihoz fűződő viszonyáról, mintsem pusztán az erőszakról.

Vajda Gergely operája kisebb húzásokkal pontosan követi a regény szövegét, egyetlen női szereplő meséli el a fuharosok érkezésének napját, miközben a zenekari szólamok részint párbeszédbe kezdenek vele, részint utalásokkal-idézetekkel gazdagítják az eredeti mű amúgy is bőséges referenciarendszerét. A grófnőnél tett látogatást egy jól elhatárolt Haydn-idézet festi le, ami természetesen egy kis kikacsintás Esterházy felé is. A zene árnyalja a szöveget, de nem telepszik rá túlságosan, inkább segít eligazodni az összetettségében.

Az operában éppúgy jut szerep az emelkedettségnek, az iróniának, a tisztaságnak, a naivitásnak, a durvaságnak, a szomorúságnak és a katarzisnak, mint a regényben, a végkicsengést itt is az ember túlélésre való képessége határozza meg.

A darab bemutatójára 2020. március 13-án került sor a BMC-ben, akárcsak a mostani előadáson, Molnár Anna énekelte Zsófi szerepét, közreműködött az UMZE Kamaraegyüttes a zeneszerző vezényletével. A teljes produkció felvétele itt megtekinthető:

George Benjamin 2006-os kamaraoperája, az Into the Little Hill hasonló elbeszélésmódot követ, két női szereplője narrátorként is megjelenik a történetben, sokszor azonban közvetlenül is megszólaltatják a szereplőket.

Az egyszerre modern és mitikus közegben zajló cselekmény a hammelni patkányfogó legendáját dolgozza fel. Az operában a hatalomvágyó Miniszter egyezséget köt  egy különös Idegennel, hogy megszabadítsa a várost a patkányoktól, és hogy újraválasszák őt.

Cserében esküt mond alvó gyermekére: megadja mindazt a pénzt, amit az Idegen kér tőle. Ahogyan a 13. századi előzményben, a patkányfogó itt sem kapja meg fizetségét, így magával viszi a föld alá a Miniszter gyermekét.

A Martin Crimp drámaíró librettójára készült opera a mitikus mellett többféle modern allegorikus értelmezésre is lehetőséget ad. A patkányok emberszerűsége – illetve az embert sokszor állati sorba vető 20. századi történelem számos áthallást sugall.

Talán nem is annyira kártevők azok a patkányok, akik a Miniszter szerint saját, szabad akaratukból” távoztak – aminek köszönhetően az elpusztításukra szánt költséget inkább szögesdrótra és falakra fordították.

Hasonlóan talányos az opera befejezése is, a gyermek hangja a föld alól szól: ez az otthonunk” – mondja, miközben zenét hall, valahonnan pedig fény sugárzik. Vajon az egész darab legfőbb üzenete a zene hatalma? – tűnődtek a műértelmezők.

A Benjamin-mű szólistái Esther-Elisabeth Rispens és Károlyi Katalin lesznek. Mindkét balladisztikus operát Horváth Csaba, a Forte Társulat alapítója állítja színpadra. Aki ismeri az együttes által képviselt, a kimondhatatlant is megjelenítő, érzékeny formanyelvet, mely a fizikai színház eszköztárából építkezik, nem kételkedhet benne, mennyire illik repertoárjukhoz ez a sejtelmes, de mélyen emberi világ.

Esterházy Péter – Vajda Gergely: Fuharosok / George Benjamin: Into the Little Hill – bemutató
Az UMZE Kamaraegyüttes és a Forte Társulat előadása

Helyszín: Müpa Fesztivál Színház
Időpont: október 21. 19:00

Fejléckép: Vajda Gergely (fotó: Posztós János / Liszt Ünnep)

A sokszínű kortárs zene – Beszélgetés Vajda Gergellyel

Kapcsolódó

A sokszínű kortárs zene – Beszélgetés Vajda Gergellyel

Jazz, popzene, spanyol muzsika, opera-előadás és még számos különlegesség szerepel az UMZE Kamaraegyüttes új évadában, amelyre a kortárs zenét ritkábban hallgató közönség is felkaphatja a fejét. A BMC-ben rendezett koncertsorozatról és az októberi színpadi bemutatóról az együttes művészeti vezetője, Vajda Gergely mesélt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Bayreuthban is koncertezik a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar

Az együttes ausztriai és bajorországi turnéra indul Mahler 4. szimfóniájával a tél végén, míg júliusban a német zenei központban játsszák a Mendelsshon testvérek műveit.
Vizuál

A kortárs művészetekkel kapcsolatos kérdéseinkre keresi a választ a Ludwig Múzeum új kiállítása

Február 14-én nyílik meg a Ludwig Múzeum új, Gyakran Ismételt Kérdések című módszertani kiállítása, amellyel a céljuk, hogy a látogatók közelebb kerülhessenek a kortárs művészetben tapasztalható tendenciák megértéséhez, befogadásához.
Színház

A fura, az általában jó

Február 13-án került sor a Rózsavölgyi Szalon legújabb előadásának bemutatójára: Hárs Anna Mákfagyi című darabját Dicső Dániel állította színpadra. Játssza Jeney Luca és Kálid Artúr, fontos szerep jut még egy fagyitérképnek.
Zenés színház

Lelkiismereti kérdések – Matthew Wild rendező a Macbethről

Dél-Afrikából érkezik Budapestre az európai zenés színpadokat sorra hódító rendező, Matthew Wild, hogy Verdi Macbethjét új elképzelés szerint állítsa színre.
Vizuál

KÉP-regény: A szelfi és az AI

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a mesterséges intelligenciáról, a segítségével legyártott képekről írt, és még a Valentin-napot is szóba hozta.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Lelkiismereti kérdések – Matthew Wild rendező a Macbethről

Dél-Afrikából érkezik Budapestre az európai zenés színpadokat sorra hódító rendező, Matthew Wild, hogy Verdi Macbethjét új elképzelés szerint állítsa színre.
Zenés színház ajánló

Peller Anna és Peller Károly lesznek az Operabeavató következő vendégei

Különkiadásokkal búcsúzik a közönségtől az Operabeavató, Dinyés Dániel és Göttinger Pál előadássorozata. Február 15-én az operett kerül terítékre a népszerű programon, ennek megfelelően a műfaj két meghatározó művésze, Peller Anna és Peller Károly lesznek a vendégek.
Zenés színház interjú

Operát írtak porszívóra – beszélgetés Iván Sárával és Perczel Enikővel

Kortárs operabemutatóval indította az évet a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, az Előjáték Lear királyhoz a vidéki teátrum számára készült. A zenei tagozat fiatal tehetsége, az Olaszországban zeneszerzést tanult Iván Sára írta a partitúrát, a librettóért Perczel Enikő dramaturg felelt. A közös munkáról, a mű születéséről és egy különleges porszívóról beszélgettünk velük.
Zenés színház magazin

1100. előadásához érkezik A padlás a Vígszínházban vasárnap

Újabb színháztörténeti pillanathoz, az 1100. előadásához érkezik A padlás február 9-én a Vígszínházban. Minden idők legsikeresebb magyar zenés színpadi művét Marton László rendezésében mutatták be 1988. január 29-én. A premier hosszú vastapssal zárult, és azóta is folyamatosan telt házzal futnak az előadások.
Zenés színház interjú

Sümegi Eszter: „A felnőtt embernek is kell a mese”

Bár az olasz és német repertoár számtalan nagy szerepében hódította meg a közönség szívét, Sümegi Eszter pályája nemrég izgalmas fordulatot vett: Turandotként debütált a Magyar Állami Operaházban.