Zenés színház

Állami elismerésben részesült Kálmán Imre lánya

2017.09.13. 10:38
Ajánlom
Kálmán Yvonne édesapja munkásságának és az operettnek műfajának nemzetközi népszerűsítése érdekében végzett több évtizedes tevékenysége elismeréseként vehetett át Pro Cultura Hungarica kitüntetést.

A rendhagyó ünnepségen, amelyen a műsorvezető szerepét Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója vállalta magára, jelen volt Lévai Anikó, Bogyay Katalin, Magyarország állandó ENSZ képviselője, Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója, Prőhle Gergely a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, valamint Jurij Schwarzkopf, a Szentpétervári Zenés Komédia Színház igazgatója. Kálmán Yvonne meghatottan vette át az elismerést hazai és külföldi barátai és tisztelői jelenlétében. Mint később nyilatkozta, borzasztóan meglepődött, amikor értesült arról, hogy megkapja a díjat, ami amellett, hogy nagy megtiszteltetés, nagyon sokat is jelent számára, mert

imádom Magyarországot és imádtam az apámat.

Bogyay Katalin, Balog Zoltán, Kálmán Yvonne, Lévai Anikó, Lőrinczy György, Káel Csaba

Bogyay Katalin, Balog Zoltán, Kálmán Yvonne, Lévai Anikó, Lőrinczy György, Káel Csaba (Fotó/Forrás: Schumy Csaba /DFP.hu / Budapesti Operettszínház)

A Mexikóban és Münchenben élő Yvonne asszony számára mindig nagy öröm és boldogság, amikor Budapestre látogathat, mint mondja, nagy rajongója a magyaroknak és a magyar fővárosnak és annak ellenére, hogy a '30-as évek közepe óta külföldön él, ahogy édesapja, úgy ő is szívében mindig is magyarnak érezte és érzi magát.

Balog Zoltán köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy a hungarikum magyar operett nemcsak export- és verseny-, de 21. század képes műfaj is. „Nincs olyan város a világban, Sanghajtól Szentpéterváron, Jeruzsálemen, Berlinen át New Yorkig és Mexikóig, ahol ne rezdülnének meg a szívek, amikor megszólalnak a magyar operett dallamai. Ma is ugyanúgy meg tudja melegíteni a szíveket, lelkesíteni a lelket, kideríteni az arcokat, mint egykor. Ehhez persze olyan nagy emberi teljesítmények kellettek, mint Kálmán Imréé. Amikor a lányának átadjuk ezt a kitüntetést, azt szeretnénk kifejezni, hogy a legnagyobb, Kálmán Imre, és a legnagyobb lánya, Kálmán Yvonne, a miénk. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a műfaj és ezáltal az egész magyar kultúra népszerűsítésében.”

Lévai Anikó és Kálmán Yvonne

Lévai Anikó és Kálmán Yvonne (Fotó/Forrás: Schumy Csaba /DFP.hu / Budapesti Operettszínház)

Kálmán Yvonne úgy véli, édesapja titka az, hogy a melódiák, amiket leírt, a szívéből, a lelkéből jöttek. Komolyzenésznek készült, a Zeneakadémiára járt, ahol Kodály Zoltánnal és Bartók Bélával barátkozott, de a fejében megszülető dallamok nem hagyták békén.

Apám nem tagadta meg önmagát, nem akart más lenni, mint aki a bensőjében volt.

„Emlékszem, még kicsi voltam, egyik nap sétálni mentünk, egyszer csak megállított: - Yvonne-ka most azonnal haza kell mennünk, mert eszembe jutott egy dallam, le akarom játszani. Otthon odaült a zongorához, és egy gyönyörű melódia szólalt meg. De nagyon lényegesnek tartotta a szövegkönyvet is, ügyelt arra, hogy ahol kell, legyen benne humor és csattanó, ahol pedig arra van szükség, kellő érzelem és szív, no meg persze prozódiailag jól énekelhető legyen.”

Yvonne Kálmán:

Kapcsolódó

Yvonne Kálmán: "Apám nem akart operetteket írni"

Kálmán Imre legkisebb lányának teljes neve hallatán - Yvonne Sylvia Marica Kálmán - azonnal arra gondol az ember, hogy az ő élete alighanem az operettek kulisszái előtt játszódik. Ami részben igaz is. INTERJÚ

Arra a kérdésre, van-e kedvenc Kálmán-műve, nemmel felel, számára mindegyik nagyon kedves. Legutóbb, két hete Bad Ischlben a Josephine császárnőt látta, ami teljesen lenyűgözte. Boldog és büszke arra, hogy édesapja művei a világ minden táján ma is népszerűek, sőt

úgy látja, a fiatalabb generáció is nyitott és érdeklődő a műfaj iránt.

„Sok érdekes embert látok az előadásokon, akik gyakran nem is tudják pontosan, mi vár rájuk a színházban, de amikor ott ülnek a nézőtéren, magával ragadja őket a varázslat: a muzsika, az életigenlés, a szerelem elsöprő ereje, és nem utolsó sorban a happy end, ami az operetteknél kötelező.”

Balog Zoltán, Lukács Anita, Kálmán Yvonne, Vadász Zsolt, Lőrinczy György

Balog Zoltán, Lukács Anita, Kálmán Yvonne, Vadász Zsolt, Lőrinczy György (Fotó/Forrás: Schumy Csaba /DFP.hu / Budapesti Operettszínház)

A világon szinte mindenhol játszanak Kálmán-darabokat, Kálmán Yvonne mégis biztos abban, hogy sehol máshol nem szólaltatják meg úgy a jól ismert dallamokat, mint nálunk, mert mint mondja, a magyarok vérében van ez a muzsika. „Ha például itt előveszi valaki a Cigányprímást, pontosan tudja, mit gondolt és érzett az apám, amikor írta, és tökéletesen ki tudja fejezni a hegedűjével vagy a cimbalom játékával.” Épp ezért, ha csak teheti, eljön a Budapesti Operettszínház Kálmán-bemutatóira. Itt volt a Riviera girl és a A chicagói hercegnő premierjén is.

Kapcsolódó

"Nyomokban tartalmaz Csárdáskirálynőt"

Lévai Enikő a hétköznapokban nem díva, de imádja a dívát alakítani a színpadon. A Riviera girl főszereplőjét, a Fidelio Fortissimo mentor program egyik résztvevőjét a próbafolyamatról, a Csárdáskirálynőről, operáról és operettről kérdeztük.

Új kutatóintézet alakul

Értékelve és továbbgondolva azt a példaértékű, áldozatos munkát, amit Kálmán Yvonne Kálmán Imre munkásságának és az operett műfajának népszerűsítése érdekében végez a nagyvilágban, a kormányzat úgy döntött, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Budapesti Operettszínház közreműködésével létrehozza a Kálmán Imre Kutatóintézetet, amelynek célja a magyar zenés színház eseményeihez kapcsolódó kulturális emlékezet feltárása, a kapcsolódó életművek minél teljesebb körű gyűjtése, sokoldalú bemutatása és közvetítése.

A zenés színházi műfaj legismertebb magyar szerzői – Kálmán, Lehár, Huszka, Ábrahám, Eisemann – Budapestről indulva váltak világhírűvé. A tervezett kutatóközpont feladata, hogy nemzeti archívumként és nemzetközi kutatóbázisként működve kutathatóvá tegye a magyar zenés színház szerzőinek életművét, ugyanakkor a nemzetközi kulturális köztudatban Magyarországhoz kösse azt.

Kvíz – Otthon van az operett slágerekben?

Kapcsolódó

Kvíz – Otthon van az operett slágerekben?

Te rongyos élet; Szép város Kolozsvár; Jaj, cica... – ugye ismerős sorok? Ki ne dúdolta volna egyiket vagy másikat, holott talán nem is tudta, honnan származnak a népszerű dalok. Ma ünnepeljük a Magyar Operett Napját, melynek apropóján kedvelt operettekből válogattunk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Operát írtak porszívóra – beszélgetés Iván Sárával és Perczel Enikővel

Kortárs operabemutatóval indította az évet a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, az Előjáték Lear királyhoz a vidéki teátrum számára készült. A zenei tagozat fiatal tehetsége, az Olaszországban zeneszerzést tanult Iván Sára írta a partitúrát, a librettóért Perczel Enikő dramaturg felelt. A közös munkáról, a mű születéséről és egy különleges porszívóról beszélgettünk velük.
Jazz/World

A sanzonok királynője – a Benczúr Házban látható Nádasy Erika Piaf-estje

Egy halhatatlan legenda, Edith Piaf drámai fordulatokkal teli élettörténete és magukkal ragadó, keserédes érzelmekkel teli dalai elevenednek meg február 25-én a Benczúr Házban. A francia sanzonénekesnőt a darab írója, Nádasy Erika kelti életre.
Könyv

A Bálnában rendezik meg a Könyvfesztivált, Janne Teller lesz a díszvendég

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése közzétette, hogy idén mikor rendezik meg a 96. Ünnepi Könyvhetet és a 30. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. 
Klasszikus

Lunchtime koncertek indulnak az ELTE Bölcsészettudományi Karán

Az ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézetének művészeti instruktor mesterképzési szakos hallgatói 2025 februárjától egyedülálló koncertsorozatot indítanak: zeneművészeti egyetemek hallgatói kapnak fellépési lehetőséget a Trefort-kertben.
Klasszikus

Dán szerelmi történettel búcsúzik az Erkel Színháztól az Opera

Több mint háromszáz fős előadói apparátus szólaltatja meg a százötven éve született Arnold Schönberg Gurre-dalok című, monumentális oratóriumát február 15-én az Erkel Színházban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Peller Anna és Peller Károly lesznek az Operabeavató következő vendégei

Különkiadásokkal búcsúzik a közönségtől az Operabeavató, Dinyés Dániel és Göttinger Pál előadássorozata. Február 15-én az operett kerül terítékre a népszerű programon, ennek megfelelően a műfaj két meghatározó művésze, Peller Anna és Peller Károly lesznek a vendégek.
Zenés színház interjú

Operát írtak porszívóra – beszélgetés Iván Sárával és Perczel Enikővel

Kortárs operabemutatóval indította az évet a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, az Előjáték Lear királyhoz a vidéki teátrum számára készült. A zenei tagozat fiatal tehetsége, az Olaszországban zeneszerzést tanult Iván Sára írta a partitúrát, a librettóért Perczel Enikő dramaturg felelt. A közös munkáról, a mű születéséről és egy különleges porszívóról beszélgettünk velük.
Zenés színház magazin

1100. előadásához érkezik A padlás a Vígszínházban vasárnap

Újabb színháztörténeti pillanathoz, az 1100. előadásához érkezik A padlás február 9-én a Vígszínházban. Minden idők legsikeresebb magyar zenés színpadi művét Marton László rendezésében mutatták be 1988. január 29-én. A premier hosszú vastapssal zárult, és azóta is folyamatosan telt házzal futnak az előadások.
Zenés színház interjú

Sümegi Eszter: „A felnőtt embernek is kell a mese”

Bár az olasz és német repertoár számtalan nagy szerepében hódította meg a közönség szívét, Sümegi Eszter pályája nemrég izgalmas fordulatot vett: Turandotként debütált a Magyar Állami Operaházban.
Zenés színház interjú

Megtalálni az emberit – három fiatal karmester a Magyar Állami Operaházban

Három olyan fiatal karmestert szólítunk meg, akikben egy dolog biztosan közös, az OPERA művészeti vezetése látja bennük a tehetséget, a lehetőséget, ezért kellően komoly feladatokat is rájuk bíz.