Rusznyák Gábor első operarendezése A varázsfuvola, amely a Csokonai Nemzeti Színházzal együttműködésben jött létre először Debrecenben, majd most Miskolcon. A rendező elmondta, nagyon közel áll hozzá Mozart zenéje, mert érezhetően színházi gondolkodású zeneszerző, nagyon dramatikus egy-egy téma kibontása az operában.
Bódi Marianna, Eperjesi Erika, Herczenik Anna, Hábetler András és Yanis Benabdallah (Fotó/Forrás: Gálos Mihály Samu)
A rendező arra biztatja az opera műfajától ódzkodókat is, tegyenek egy próbát az előadással. Ez egy olyan történet, amelyet nézhetünk meseként, vagy saját életünk próbáinak szimbólumaként.
A varázsfuvola tükör: önmagát látja, aki belenéz; és amit csak keres, mindent megtalál benne.
(Liebner János, zenetudós)
Eperjesi Erika és Donkó Imre (Fotó/Forrás: Gálos Mihály Samu)
Rusznyák Gábor a gyermekek játékához hasonlítja ezt a világot: „Én úgy nézem ezt a történetet, mintha a gyermekeimet látnám játszani. A gyermekek fantáziája által teremtett világban elfogadjuk azt, hogy ami az előbb barlang volt, most űrhajóvá válhat. Másrészt ez egyfajta beavatási szertartás is, amelynek kulcsa az egymáshoz való kötődés érzése, a szerelem, szeretet, barátság. Mi a színházba való beavatásként értelmeztük a történetet, hiszen nekünk minden előadással ez a célunk: a néző valami misztérium részese lesz, történik vele valami, átél egyfajta megtisztulást, miközben nézi a darabot.”
A díszlet és a jelmez (Khell Zsolt, Ignatovic Krisztina) is ezt erősíti: egy színházi világban járunk, ahol a kulisszák mögé is benézhetünk, egyszerre látjuk magát a játékot, és a játékot létrehozó színház működését is.
Kép a miskolci Varázsfuvolából (Fotó/Forrás: Gálos Mihály Samu)
Eperjesi Erikát két szerepben is láthatja majd a közönség, hol Dámaként, hol Papagénaként lép színpadra az adott napi szereposztástól függően. Hozzátette, hogy a mai világunkhoz közel álló helyzetbe képzelték bele A varázsfuvola történetét, talán közelebb tudják hozni az opera világát a fiatalokhoz is. – Mivel gazdag mesei elemekben a történet, akár a gyerekek számára is beavatást jelenthet az opera műfajába. Könnyen emészthető, de varázslatos zene, rengeteg humorral megírt átvezető prózai jelenetek, kedves, mesei karakterek egy hozzájuk közel álló fantáziavilágban – hívja fel a figyelmet Eperjesi Erika.
Szakács Ildikó és Böjte Sándor (Fotó/Forrás: Gálos Mihály Samu)
Monostratos szerepét Böjte Sándor alakítja, aki úgy érzi, ez a karakter olyan, mintha rá írták volna. – Ez egy fantasztikus karakterszerep, nagyon magaménak érzem ezt a furfangos, határozott, karizmatikus férfit.
hírlevél
