„Én a pásztorok királya...”, „Egy rózsaszál szebben beszél...”, „Kék tó, tiszta tó…” – csak néhány abból a több mint fél tucat slágerből, amelyek révén Kacsóh Pongrác és Heltai Jenő sikerre vitték Petőfi Sándor közkedvelt meséjének színpadi adaptációját. Az olykor humoros, máskor megrázó, szívhez szóló dalokon generációk nőttek fel, és a zenés színházi keretekből kiszakadva a nóta- és dalestek örökzöldjeivé is váltak.

Az elmúlt 75 évben a János vitéz az Erkel Színház egyik meghatározó ifjúsági előadásának számított, ahol összesen 576 alkalommal láthatta a közönség a két árva, Kukorica Jancsi és Iluska egymásra találásának kedves és megható történetét.

Az előadás a későbbi legendás főrendező, Mikó András első önálló színre vitele volt, Kenessey Jenő vezényelte az általa hangszerelt változatot. A főbb szerepeket Sárdy János, az ekkor debütáló Vámos Ágnes, Lőrincz Zsuzsa, Palló Imre, az ugyancsak pályakezdő Melis György és Domahidy László, valamint Gyurkovics Mária énekelték, míg a statiszták közt feltűnt a Színház- és Filmművészeti Főiskola elsőéves hallgatója, bizonyos Szinetár Miklós is.

Jelenet a János vitéz előadásából (Fotó/Forrás: Berecz Valter / Magyar Állami Operaház)

Most Szabó Máté 2023-as friss és fiatalos rendezésével búcsúzik az Erkel Színháztól a János vitéz. Kukorica Jancsi szerepében ismét Boncsér Gergely látható, aki a bemutató óta nagy sikert arat a címszerepben, mellette Cseh Antal (Bagó), Hábetler András (Francia király), Wiedemann Bernadett (Mostoha), Gábor Géza (Csősz) és Csémy Balázs (Bartoló) tér vissza korábbi szerepéhez. Az előadásban Iluskaként debütál Brindás Boglárka, aki a Párizsi Opera Akadémiájáról hazatérve tavaly a Don Giovanniban alakította Zerlina szerepét. Ugyancsak most mutatkozik be Francia királykisasszonyként Kapi Zsuzsanna, aki tavaly Az álarcosbálban Oscart, a Bastien és Bastienne premierjében és A telefon előadásában pedig a női főszerepeket alakította. A férfi szólisták közt az Egyesült Államokból hazatérve Aeneas és Jézus (Máté-passió) szerepében már bemutatkozott Najbauer Lóránt, valamint a Bastien és Bastienne-ben, illetve A telefonban ugyancsak főszerepet énekelt zeneakadémista hallgató, Halász Gergely debütál mint Strázsamester.

A János vitéz elragadó látványvilágát Füzér Anni jelmezei, Horesnyi Balázs díszletei, valamint Somogyi Győző rajzainak felhasználásával Huszár Dániel, Berkes Bálint és Czeglédi Zsombor vetítései teszik teljessé (grafikus: Illés Balázs). A Rácz Márton karmester által kikutatott, kéziratok nyomán rekonstruált ősváltozatban megszólaló előadás a következő évadokban várhatóan az Eiffel Műhelyház programján szerepel.

Fejléckép: Jelenet a János vitéz előadásából (fotó/forrás: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)