Vizuál

„Semmi más célja nincs a művészetnek, mint az őszinteség” – Anna Margit varázslatos világa a Fidelio videóriportjában

2024.08.22. 13:00
Ajánlom
Korabeli riport-részleteket tartalmazó kisfilmmel tiszteleg a 20. század rendkívüli művésze, a 110 éve született Anna Margit feledhetetlen alakja előtt a Fidelio. A videóban mások mellett a festőművész fia, Péter Vladimir Munkácsy-díjas ötvös- és szobrászművész idézi fel édesanyja különleges személyét és hivatásához fűződő hozzáállását.

Anna Margit a 20. századi magyar festőművészet különleges és megkerülhetetlen „különutasa” volt. Olyan egyedi önéletrajz-festő, aki a művészeti és társadalmi normáknak ellenszegülve, a tabuk nélküli őszinteség erejével alkotta meg életművét és képes volt a festészet nyelvén kifejezni mindazt, ami a józan ész számára felfoghatatlan.

Addig ne üljön le senki semmit csinálni, amíg a varázslatot nem érzi úgy, hogy ott ül mellette

– nyilatkozta a festőművész abban az 1987-es riportfilmben, amelyből több részletet is közreadunk Anna Margit születésének 110. évfordulója alkalmából készített videónkban. (A felvétel a cikk végén tekinthető meg!)

forras_Magyar_Zsido_Muzeum_es_Leveltar-140307.jpg

Anna Margit (Fotó/Forrás: Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár)

Anna Margit alkotásai nehezen sorolhatók bármely képzőművészeti irányzathoz, életművének jelentős részét leginkább a szürrealizmus, illetve expresszív látásmód mentén alkotta meg – olvasható a Nemes Galéria oldalán. Vidéki zsidó család gyermekeként 1930 körül került Budapestre, ahol Vaszary János magániskolájában kezdte meg tanulmányait. Itt ismerkedett meg Ámos Imrével, akivel 1936-ban házasságot kötött. A nyarakat a szentendrei művésztelepen töltötték, és barátságot kötöttek Vajda Lajossal, Vajda Júliával, Korniss Dezsővel, Bálint Endrével és Fekete Bélával.

Ámos Imrét 1940-től gyakran hurcolták munkaszolgálatra, 1944-ben, egy németországi koncentrációs táborban halt meg. „Azért nem mentem Németországba most, amikor a dachaui kiállítás volt – emlékszik vissza a felvételen Anna Margit –, mert

az volt az érzésem, ha én letenném a repülőgépről a lábamat, úgy érezném, hogy rálépek.”

1945-ben az Európai Iskola egyik alapító tagja volt, ahol a hagyomány és a kor modern festészetének együttes jelenléte alakította a csoport művészetét Kállai Ernő, Mezei Árpád és Pán Imre elméleti irányításával. 1948-ban rendezte első gyűjteményes kiállítását, amelyet csak húsz év múlva követett újabb önálló tárlata az Ernst Múzeumban.

AnnaMargitArspoetica-140445.jpg

Anna Margit: Ars poetica, 1970 (Fotó/Forrás: Ferenczy Múzeumi Centrum / Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria)

„Anyám nem szerette, ha művésznőnek tekintették. Ő művész volt, nem művésznő. Az viszont tény, hogy a nőiség, a női szemlélet, a női temperamentum, finomság, megfigyelőkészség különbözik a férfiakétól. De ez nem azt jelenti, hogy kevesebb vagy több egyik a másiknál, hanem más. Ezért én ma már pozitív értelemben teszek különbséget, és úgy gondolom, ezt csak egy nő tudja megcsinálni” – idézte fel édesanyja alakját videónkban Anna Margit fia, Péter Vladimir Munkácsy-díjas ötvös- és szobrászművész.

A művész születésének évfordulója alkalmából a Nemes Galéria 2023 decemberében nagy érdeklődést kiváltó tárlatot rendezett az alkotónak, a Magyar Nemzeti Galériában pedig 2024-ben az első életműkiállítás kapott helyet.

Makra Laura, a Nemes Galéria művészettörténésze a galériában rendezett tárlat kapcsán elmondta: „A kiállítótereinkben gyakorlatilag az egész életművön átívelő utat igyekeztünk bejárni, köztük Anna Margit korai, papíralapú munkáit, a szerepdilemmákkal foglalkozó, identitáskereső, önéletrajzi ihletésű alkotásait, az önarcképeit és természetesen a bábuk szerepét is fontosnak tartottuk kihangsúlyozni.”

001-3-1440x1080-155218.jpg

Anna Margit-kiállítás a Nemes Galériában (Fotó/Forrás: Nemes Galéria)

Anna Margit művészetében az 1940-es évek elején jelent meg első ízben a bábuábrázolás, amely végigkísérte életművét, és alkalmas volt számára, hogy származása, a háború borzalmai és belső vívódása kifejeződésének eszköze legyen. A naiv festészetből merített, a gyermekrajzok őszinteségét megidéző groteszk, olykor ijesztő figurái belső szorongását, félelmeit, a rettegés különböző fokait voltak hivatottak ábrázolni, írja a Nemes Galéria elemzése.

A Magyar Nemzeti Galéria A bábu megszólal címmel rendezte meg a művész első önálló életműkiállítását, amely 2024. szeptember 1-jéig várja a látogatókat a várban. A tárlat kurátora, Kolozsváry Marianna művészettörténész a videóban kifejtette: „Anna Margitnak rengeteg hátránnyal kellett megküzdenie: zsidó volt, nő volt, szegény volt, egy festőművész felesége volt. Többször megtörtént vele, hogy a képeit visszautasították, és olyankor szolidaritásból Ámos Imre is visszavonta a saját képeit.”

A kiállításhoz 1200 művet felsoroló katalógus is készült, amelyben sok képnél újra meg kellett határozni a keletkezés dátumát.

„Anna Margit hanyagul kezelte a datálást, gyakran hasraütés-szerűen írt dátumot a képekre, hogy körülbelül akkor készülhettek, de amikor az életművet egyben nézzük, jól látszik, hogy biztos nem készülhettek akkor. Helyére kellett tenni a műveket a maguk helyes időrendi sorrendjében, hogy kirajzolódjon az a fejlődési folyamat, amit ilyen gazdagságban, 220 képpel még sosem lehetett együtt látni, mint ezen a kiállításon” – tette hozzá Kolozsváry Marianna.

Download11-130412.jpg

Anna Margit A bábu megszólal című életmű-kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában (Fotó/Forrás: Illyés Tibor / MTI)

Anna Margit az 1960-as évektől gyűjtötte a népművészeti tárgyakat, babákat és olyan egyedi hangulatú, sokszor giccses holmikat, amelyek erőteljes inspirációt jelentettek festészetére is. „Anna Margit tükröt tartott a kommunizmus által kisajátított, magyar népművészeti tárgyakkal való önkifejezésnek, hiszen ez a fajta folklórgyűjtés, amibe a nagyvárosi értelmiség fogott bele, egy idő után kiüresedett. Ez ellen a szellemi kiüresedés ellen szólalt fel képein keresztül Anna Margit” – fejtette ki a Fidelio kutatását vezető műgyűjtő, Kiss Dániel Áron, aki a korábbi, Ország Liliről ötven év lappangás után előkerült videós anyag felfedezője is volt.

Az 1970-es évektől haláláig a háború és a zsidóság, az özvegység, a magány tragédiáját dolgozta fel képein. Még életében, 1984-ben Szentendre városa önálló emlékházat avatott fel ő és egykori férje tiszteletére.

1991-ben a múzeum kertjében helyezték örök nyugalomra Anna Margit földi maradványait a művész saját kívánságának megfelelően.

„Ami jellemző volt anyámra, és amit magától értetődően átörökített rám, hogy nem szabad hazudni. Semmi más célja nincs a művészetnek, mint az őszinteség – fogalmazott Péter Vladimir. – A művészetet élni kell. Minden pillanatban művész valaki, akkor is, amikor reggelizik vagy nyugovóra tér, nemcsak olyankor, ha fest vagy alkot valamit. A művészet egy életmód.”

A Fidelio videója itt tekinthető meg:

A felvételben szereplő riport-részletek forrása az MTVA Archívuma, Anna Margit képeit a HUNGART Egyesület engedélyével használtuk fel. Külön köszönet a Nemes Galériának és a Magyar Nemzeti Galériának a forgatási helyszínekért.

Fejléckép: Anna Margit (forrás: MTVA Archívuma)

Ország Lili elfeledett tévéfelvétele – Különleges felfedezéssel zárult a Fidelio kutatása

Kapcsolódó

Ország Lili elfeledett tévéfelvétele – Különleges felfedezéssel zárult a Fidelio kutatása

Mostanáig senki nem tudott annak a negyvenöt évvel ezelőtt készült televíziós riportnak a létezéséről, ami a Fidelio kutatásának köszönhetően került elő Ország Liliről. A hosszas kutatómunka eredményeként meglelt felvételt a művész születésének évfordulója alkalmából tárjuk a nyilvánosság elé.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Ők kapták 2024-ben a Prima Primissima Díjakat

A neves elismerést idén is tíz kategóriában vehették át a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten.
Színház

Legendákról sztorizik első önálló estjén Bujtor István fia, Bujtor Balázs az Eötvös10-ben

Sokszor megkérdezik tőle, amikor bemutatkozik: „Ugye nem AZ a Bujtor? Ő erre büszkén feleli: „De. AZ a Bujtor.” Bujtor Balázs hegedűművész, zeneszerző – zseniális mesélő. Eddig mindig mások műsorában beszélt, most először lép saját stand-up előadásával közönség elé december 11-én 20 órakor az Eötvös10-ben.
Vizuál

KÉP-regény: Kottafecskék

A Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos ezúttal a villanydrótokon ücsörgő fecskék látványáról ír, amely kísértetiesen emlékeztet a kottafüzetekre. És ha már hangjegyek: Teddy Harpo meg is zenésítette a madarak által kirajzolt dallamot. Hallgassa meg ön is!
Könyv

A falu, ahol a baglyok Demjén Rózsit huhognak

Vass Norbert novellafüzérében egy fiktív somogyi falu szürreális világa tárul elénk, ahol a népi babonák és a popslágerek szerves egységben alakítják a helyiek hétköznapjait. Kappanfölde kritika.
Vizuál

Egy csiga emlékiratai – hamarosan a mozikban Adam Elliot új animációs filmje

Az Oscar-díjas Adam Elliot egy újabb megindító, felnőtteknek szóló történettel kápráztatja el a nézőket. Az Egy csiga emlékiratai érzelmekkel teli stop-motion animációs film, ami már most a külföldi kritikusok kedvence, és számos díjra esélyesnek tartják.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: Kottafecskék

A Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos ezúttal a villanydrótokon ücsörgő fecskék látványáról ír, amely kísértetiesen emlékeztet a kottafüzetekre. És ha már hangjegyek: Teddy Harpo meg is zenésítette a madarak által kirajzolt dallamot. Hallgassa meg ön is!
Vizuál ajánló

Nagyszabású egyéni tárlattal köszönti a Várfok Galéria a hetvenéves Szirtes Jánost

December 8-án tölti be hetvenedik életévét Szirtes János. A +36 Celsius-fok című tárlat a Munkácsy Mihály-díjas művész legújabb, utóbbi két évben készült munkáit mutatja be. A kiállítás január 25-ig látogatható.
Vizuál ajánló

Egy csiga emlékiratai – hamarosan a mozikban Adam Elliot új animációs filmje

Az Oscar-díjas Adam Elliot egy újabb megindító, felnőtteknek szóló történettel kápráztatja el a nézőket. Az Egy csiga emlékiratai érzelmekkel teli stop-motion animációs film, ami már most a külföldi kritikusok kedvence, és számos díjra esélyesnek tartják.
Vizuál hír

Animációs film készül Szabó Magda legismertebb meseregényéből

Magyar-kanadai-német koprodukcióban készül egész estés animációs mozifilm a Tündér Lalából. A Nemzeti Filmintézet támogatásával készülő produkció gyártására félmillió euró támogatást szavazott meg legutóbbi ülésén az Európa Tanács koprodukciós filmalapja, az Eurimages.
Vizuál ajánló

Dargay Attila szellemisége elevenedik meg az új Csongor és Tünde-adaptációban

2025 tavaszán érkezik a mozikba a Csongor és Tünde egész estés animációs film. A családoknak szóló mesefilm Vörösmarty Mihály drámai költeménye nyomán, Dargay Attila eredeti figuratervei alapján készült. Cikkünkben megtekinthető az első teaser előzetes.