Május 4-től új szabályozás lépett életbe vidéken, ennek értelmében több megyében megnyithattak a strandok, az állatkertek és a szabadtéri múzeumok, amelyeket a járványügyi szabályok betartása mellett ismét látogathatják a vendégek.
A Göcseji Falumúzeum az ország első szabadtéri néprajzi gyűjteménye, amely 1968 óta fogadja a látogatókat. A skanzen jelenleg negyven különböző építményből áll, amelyek között találhatók lakóházak, istállók, szőlőhegyi pincék, pálinkafőző kunyhó és egy fatemplom is. A Zala holtága mellett létrehozott gyűjtemény épületeinek többségét Göcsej kis falvaiból telepítették át.
A múzeum az enyhítő rendelkezések ellenére egyelőre nem látogatható, jelenleg a veszélyhelyzet megkövetelte biztonsági intézkedések bevezetésén dolgoznak. A jelenlegi elképzelések szerint a megnyitást követően – a veszélyhelyzet feloldásáig – csoportos látogatásra nem lesz lehetőség, a rendezvényeket pedig augusztus 15-ig nem tartják meg.
A látogatók elmaradása jelentős bevétel kieséssel jár – tudta meg a Fidelio.hu Varju Andrástól, a Falumúzeum vezetőjétől, aki elmondta, az elmúlt időszakban erősítették a virtuális jelenlétüket: március 15-től „Online Skanzent” működtetnek Facebook oldalukon és a múzeum honlapján.
Május 8-tól fogad látogatókat az idén 50 éves nyíregyházi Sóstói Múzeumfalu a szükséges óvintézkedések megtartása mellett. Közleményük szerint a kiállítási lakóházakban, a jármi kisnemesi kúria és a látogatófogadó épületek kiállítótermeiben, illetve az egyéb zárt terekben kötelező maszkot viselni.
A nyírségi megyeszékhelyen működő kilenchektáros szabadtéri néprajzi múzeum jegypénztárban egyszerre maximum öten tartózkodhatnak, kötelező a legalább másfél méteres védőtávolság betartása. A látogatók az úgynevezett nyitott színben és az anarcsi porta udvarán – a megfelelő védőtávolság betartása mellett – tudják elfogyasztani megvásárolt ételeiket és italaikat.
Hollókőn is újra beindult a turisztikai élet, amelyre már régóta vártak a helyiek. „Közel két hónapja vannak zárva a múzeumok és a vár is, amely bevételkiesés a településnek, de az itt élők és a látogatók biztonsága érdekében került sor erre az intézkedésre.
Természetesen okozott nehézségeket ez a helyzet, de azon dolgozunk, hogy mielőbb pótoljuk a kieséseket”
- mondta el a Fidelio.hu-nak Rigóné Kovács Gabriella a Hollókő Község Önkormányzata képviseletében. A Budapesttől másfél órányi autóútra található palóc falu különlegessége, hogy több mint százéves, fehérre meszelt házikói az idő múlásával semmit sem változtak, mégsem skanzenként vagy múzeumként őrzik a hagyományokat: mindegyikük otthont ad egy-egy helyi családnak. Élő falu lévén tehát folyamatosan látogatható, itt nincs külön nyitva tartás.
A kis boltok, a pékség, valamint a sajtbolt is újra kinyitott, ezekben a maszk viselése kötelező, ahogy azt a kormányrendelet is szabályozza. Mivel a Falumúzeum egy zárt terű épületben található, így ennek látogatására egyelőre várnunk kell, azonban feloldották a korlátozást a Hollókői Vár szabadtéri részein, amely immár a megszokott rendben, 10:00 és 18:00 óra között fogadja az érdeklődőket. Mint megtudtuk, a látogatók számában lehetnek korlátozások, amennyiben túlságosan megnőne az érdeklődés.
Az újranyitásra készül az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, amely május 19-től várja a látogatókat, csökkentett üzemmódban, a nyári nyitva tartás szerinti rendben, hétfő kivételével minden nap 10:00 és 18:00 óra között. Ez alatt a skanzen, a Nomád Park és a Szeri Gyógynövénykert is látogatható, továbbá a Gőzös Büfé és a Szeri Kávézó teraszai, a Szatócsbolt, valamint a Szeri Gyógynövénybolt is nyitva lesznek.
Az ópusztaszeri gyűjtemény tervezése 1973-ban indult, a telepítés fő törekvése az volt, hogy a Dél-Alföld mezővárosi és tanyai portái, népi építészetének jellegzetességei kerüljenek bemutatásra. A skanzen házai között sétálva a látogatók részesei lehetnek az egykori paraszti világnak: a népviseletbe öltözött tanyagazdák bemutatják eleink életmódját, találkozhatunk a két világháború közötti időszak jellegzetes figuráival, a csendőrrel, a juhásszal is.
A látogatók és a dolgozók védelmében hozott új szabályokról a Fidelio.hu kérdésére Kodácz Csengele marketing vezető elmondta, alapvetően a vonatkozó jogszabályi előírásokat alkalmazzák, vagyis kötelezővé teszik a másfél méteres távolság betartását, védőfelszerelés és fertőtlenítőszer használatát, továbbá mindenki köteles a zárt térbe való belépés során maszkot viselni.
Azok a kiállítások, amelyek zárt térben találhatók – mint a Rotunda tárlatai vagy a Feszty-körkép – továbbra sem látogathatók. Nem vehető igénybe továbbá az elektromos kisautók bérlése, a parkjárat és a múzeumpedagógiai szolgáltatások sem, ezen kívül minden augusztus 15-ig tervezett rendezvény elmarad.
A kényszerszünet egyik hozadéka, hogy megnövekedett az online elérhető tartalmak száma: „Célul tűztük ki, hogy ebben a nehéz időszakban optimista üzenetet sugározzunk a látogatóknak, ennek érdekében elindítottunk egy online sorozatot a Park Facebook oldalán, amelyben egy-egy olyan nagy katasztrófát mutattunk be, amit széles körű összefogással sikerült leküzdeni” - tette hozzá a marketing vezető.
A Vas megyei Szalafő az Őrség egyik legtöbb népi értékét őrző és bemutató települése. Az egykori őrállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki házaikból és gazdasági épületeikből álló házcsoportjaikat, amelyeket „szereknek” neveztek. Ennek a több évszázados hagyománynak a bemutatására jött létre a szalafői Pityerszeren a három házcsoportból és portából álló Őrségi Népi Műemlékegyüttes.
A szabadtéri látnivalókban is bővelkedő létesítmény ugyancsak látogathatóvá vált, ám a szigorú óvintézkedésekre itt is nagy hangsúlyt fektettek, így
a 65 év felettiek továbbra sem látogathatják.
A vendégeknek – az egy háztartásban élők kivételével – ügyelniük kell az egymástól legalább másfél méteres távolság megtartására és követniük kell a higiéniás előírásokat. A Park igazgatóság azt kéri a látogatóktól, hogy a jegyvásárlásnál lehetőleg kerüljék a készpénz használatát, zárt térben pedig használjanak szájmaszkot. Az Őrségi Nemzeti Park egyéb bemutatóhelyei egyelőre zárva vannak.
A Tihanyi Tájházak a népi építkezés és a népi életmód bemutatása, azon belül a Tihanyban megfigyelhető egyedi stílus megismertetése céljából jött létre. A tihanyi ház azonnal felismerhető főbb jegyeiről, az egyszerű, vakolatlan bazalt terméskő falazásról, valamint az ablakok körül fehérre meszelt keretről. Erre példa a településen található Parasztgazda Ház és Halászcéh Ház, ám ezek az idén már nem nyitnak ki, mint megtudtuk, egy nagyobb felújítás munkálatai kezdődtek meg, amelyek várhatóan év végéig eltartanak.
Felkészül: Szentendre
A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (ismertebb nevén: Szentendrei Skanzen) története 1967-re nyúlik vissza, ekkor alapították meg az ország központi szabadtéri gyűjteményét, hogy bemutassák Magyarország népi építészetét, lakáskultúráját és életmódját. A Skanzen 2019 novembere óta zárva van, hiszen a téli időszakban normál körülmények között sem fogadnak látogatókat, a pandémiás veszélyhelyzet kihirdetése azonban egybeesett a tavaszi nyitás idejével.
A népszerű turisztikai célpont a Pest megyét érintő korlátozások miatt egyelőre nem látogatható, ám mint azt Horváth Anita, a Skanzen kommunikációs főosztályvezetője a Fidelio.hu-nak elmondta, már dolgoznak az újranyitás akciótervén, és a minisztérium ajánlása alapján több lépcsőben tervezik a múzeumi szolgáltatások újraindítását. „A Skanzen fizikai nyitása után az első lépésben a Múzeumban sétálni lehet majd, és csak korlátozott számú, üvegfallal ellátott kiállítás és élőmúzeumi helyszín lesz látogatható, valamint a vendéglátósegységek, a távolságtartás szabályainak betartásával.” Az egészségügyi óvintézkedések részeként a közönségfogadásban dolgozó munkatársak számára kötelező lesz a maszk és kesztyű használata, a látogatóknak pedig ingyen biztosítanak maszkot, azonban ennek viselése nem lesz kötelező, csak ajánlott.
Rendezvényeket augusztus 15-ig nem tartanak, helyette az őszi időszakra készülnek eseményekkel, amelyek a vonatkozó szabályoknak megfelelően kerülnek majd megvalósításra. Az előre megrendelt, zárt körű családi események (esküvők, keresztelők, születésnapok) megtartását a korlátozások enyhítése utánra tervezik.
Az idei évre tervezett programjaink több mint felét törölnünk kellett, és minden bizonnyal az éves látogatószám kétharmada is elmarad az ebből származó bevétellel együtt
- mondta el Horváth Anita, hozzátéve: „Az élet azonban nem állt meg, folytatódnak az Erdély épületegyüttes kivitelezési munkálatai és ezzel párhuzamosan óriási tempóban halad a kiállítások előkészítése.”

Szentendrei Skanzen - Észak-Magyarország tájegység, Nemesradnóti porta (Fotó/Forrás: Szentendrei Skanzen)
A Skanzen tovább erősítette online jelenlétét.
Augusztus 15-ig az online térben kínálnak szakmai, ismeretterjesztő és szórakoztató tartalmakat az érdeklődőknek: a kezelésükben működő honlapok és a Facebook oldaluk mellett folyamatosan aktívak Instagram csatornájukon is, a már két éve működő Skanzen blogon pedig hetente több írást, podcastot, videót találhatnak az érdeklődők. „Húsvéti rendezvényünket teljes egészében a Facebookon tartottuk meg, jelenleg a 30 évvel ezelőtti első szabad május időszakát idézzük meg oldalunkon. Néhány héten belül pedig a virtuális térben nyílik meg »Amikor minden más lett - Élet a nagy háború után« című kiállításunk és ezzel együtt online indítjuk el a Határtalan Skanzen tematikus évünket is.”
Mint a kommunikációs főosztályvezető kifejtette, jelenlegi tevékenységünknek több célja van: „szeretnénk betekintést nyújtani a múzeumban folyó szakmai, tudományos munkába, a tervezett programjainkat újragondolva az online térben megvalósítani, valamint azzal a tudással, amivel a Skanzen bír, segíteni az embereket az otthon töltött időben.”
Mutasd a maszkod!
A Skanzen emellett egy izgalmas gyűjtést is elindított: szeretnék dokumentálni az éppen mindennapi használatba kerülő szájmaszkok történetét. „A viszonylag hamar megjelentetett felhívásunkra már több tucat történet és fotó érkezett, de továbbra is várjuk ezeket a [email protected] címre” – mondta el Horváth Anita, akitől azt is megtudtuk, hogy a beérkezett történetekben többnyire a közösségi szolidaritás jelenik meg, hiszen legtöbbször a rászorulóknak készítettek maszkokat közösségi összefogásban. „Volt, aki az esküvőjére készített speciális, matyó hímzéses maszkot. De volt olyan nagymama, aki még a húsvéti nyúl számára is varrt egy maszkot és annak segítségével magyarázta el unokájának, hogy hogyan és miért kell most maszkot hordani.”
A fejléckép forrása: Göcseji Falumúzeum