- A görög mitológiai alak, Weöres Sándor Psyché című verses regénye vagy esetleg Bódy Gábor filmje inspirálta a darab megszületését?
- Az irodalmi mű, Weöres Sándor Psyché című műve ihlette a táncelőadást. Egy különös és féktelen szabadságvággyal megáldott nő a szerelem és az élet teljességéért folytatott kétségbeesett küzdelmét mutatja be a darab. Lónyai Erzsébet sorsa, hogy testi és lelki szenvedélyének, szerelmének tárgyát és beteljesülését nem egy, hanem két férfiban találja meg. A három ember kapcsolatrendszere foglalkoztatott.
- Lónyai Erzsébet magyar grófi család és egy híres cigánylány leszármazottja. A csábítás, a szerelem, a fiatalság alakja. Weöres Sándor úgy tekintett az általa megénekelt figurára, mint énje kiterjesztésére, egy férfiként sohasem megélhető női alak kievtülésére. Ön számára ki ez a figura?
- Bennem is van egy ilyen érzés. A szabadságvágy és vadság, amit a mindennapokban nem tudunk megélni, annak egyfajta kivetülése ez a női figura.
- Krausz Alízzal és Bajári Leventével dolgozik együtt ezúttal is.
- A főszereplő, Psyché alakját Krausz Alíz táncolja, aki a Bozsik Yvette társulat szólistája. A két férfi szerepet Bajári Levente és jómagam fogjuk alakítani. Leventével gyermekkori jó barátok vagyunk, szinte minden darabomban benne van, nagyon jól tudunk együttműködni. Alízzal szintén már több darabomban dolgoztam, a Villiben, majd a Hattyúban is, úgyhogy összeszokott csapat vagyunk. Minden rezdülésből érezzük egymást.
- Bajári Leventének a gyermekkori barátságon túl talán azért is izgalmas Önnel dolgozni, mert a klasszikus balett világából ki tud lépni a kortárs tánc terepére. A Psyché koreográfiája milyen táncműfajokat ötvöz? Weöres Sándor verses regényének szövege elhangzik az előadásban?
- Mivel én is Balett Intézetet végeztem, az alapvető testtudatom a klasszikus balettre épül, de máshogy használom a testet és a formákat. Ezért is izgalmas Leventével és Alízzal közösen dolgozni, mert mindhármunknak a klasszikus balett az alap, de kicsit máshogy dolgozzuk át az én mozgásvilágomat. Így kialakul egy érdekes vonalas, groteszk mozgás, ugyanakkor a spirálok és az elnyújtott mozdulatok széppé teszik a kettősöket, szólókat. Mindenféleképpen a klasszikus balettből erednek a formák, de sokkal izoláltabban, kifacsartabban, olykor puhábban vagy feszesebben használjuk a klasszikus balett alapjait. Ugyan nem fogunk verset mondani, de nagyon sok szimbolikát szeretnék belevinni a versek alapján az előadásba. Az eddigi, a táncra koncentráló koreográfiáim után, most sokkal inkább színházi légkört szeretnék teremteni.
- Hogyan alakulnak a viszonyok a szerelmi háromszögön belül, pontosan milyen kapcsolat van a férfiak és a nő között?
- Van egy nő, aki nagyon szereti az életet, a szerelem és szabadság érzésébe szerelmes. Van egy férfi, a költő, aki rajongásig odavan ezért a nőért, ezt a rajongást a nő is viszonozza, de kettőjük kapcsolata nem teljesülhet be, mert a költő gyerekkori barátként, ugyanakkor múzsaként tekint rá, és fiatalkori életvitele miatt nemi betegség gyötri. Van egy másik férfi a nő életében, a báró, aki szintén rajongásig szereti a nőt, magához akarja láncolni, a nőnek pedig szüksége van rá. A költő, akit Bajári Levente személyesít meg, saját betegségébe és boldogtalanságába hal bele, a beteljesületlen szerelembe. Ugyanakkor a másik véglet a báró, aki szerelmével és rajongásával megfojtja, megöli a nőt, hogy ne legyen senki másé, csak az övé.
- A két férfi eltérő karaktere, viszonya a nőhöz a mozgásban is meg fog jelenni?
- Levente és Alíz mozgása az elején még nagyon harmonikus, de ahogy a költőn eluralkodik a betegség, és egyre kínzóbb lesz a vágya a nő iránt, agresszívabb, feszültebb lesz a mozgása, a karaktere. Az általam megszemélyesített báró viszonya a nőhöz eleinte szintén harmonikus, elegáns, finom, majd végül elragadja az őrült féltékenység, a gyilkos szenvedély, de ezt is finoman elegánsan teszi.
- Tehát a történet előrehaladtával az indulatok elszabadulnak, igaz ez a fokozódás a zenére is?
- Igaz. Különböző zenéket válogattam, elsősorban a történet korát megidéző Beethoven-műveket, de használok atmoszféra zenéket is, amelyek alátámasztják a szereplő lelkiállapotát, például a zavartságot vagy kétségbeesést, a báli képekhez pedig modern zene társul.
- A Nemzeti Táncszínház alternatív játszóhelyén, a MOM Kulturális Központban mutatják be az előadást. Egy üres térben játszanak majd, csak hárman lesznek a színen?
- A MOM Kulturális Központ kupolatermében mutatjuk be az előadást. Körben fognak ülni a nézők, nem lesz kulissza, és végig ebben a zárt térben fogunk játszani, de sok eszköz lesz segítségünkre. A tér egyik meghatározó pontja egy fürdőkád, ami az életet és halált is szimbolizálja. A kádban születik meg a nő, és a végén az lesz a sírja is. Alíz egy nagy rokokó ruhában fog táncolni, a költő ennek redői és anyaghalmai között leli halálát. Elnyeli őt a ruha. Fontos eszköz még egy alma, ami a nőiség, a bűnbeesés vagy akár a szerelem jelképeként is felfogható. Az élet az anyasággal bünteti meg ezt a szabadságra született nőt, ennek jelképe, hogy megszül egy almát. A tánc mellett sok szimbolikus kép van, a testiséget pedig a test feltárulkozásával erősítjük meg, Alíznak lesznek olyan jelenetei, amikor félmeztelenül táncol.
- A balett alapú kortárstánc koreográfiák mellett alkalmazott táncosként a színház más területeit is jól ismeri. Musicalekben, zenés előadásokban vesz részt. A Happy Endinget a Belvárosi Színházban, a Chicagot a Centrál Színházban mutatták be; valamint a Psyché-bemutatóval szinte párhuzamosan Bozsik Yvette Bolero és Tavaszi áldozat című koreográfiáiban is táncol majd a Várkert Bazárban. Mi a hozadéka ezeknek a kikacsintásoknak?
- Azért is vállalok el ehhez hasonló munkákat, mert olyan művészekkel van lehetőségem együtt dolgozni, akiktől rengeteget tanulhatok, színészileg vagy akár a rendezésről is. Ilyen művész volt a nemrégiben elhunyt Margitai Ági vagy ilyen Hernádi Judit, Gergye Krisztián, Bozsik Yvette, utóbbival a napokban új darabot is próbálunk, az Antigonét. Yvette rendezésében nagyon fontos táncosként is a személyiség kibontása, a személyiségfejlődés megmutatása, ugyanakkor a görög drámákban a nagy gesztusok, a kórus táncok ereje is magával ragadó.
- Gondolom ez a munkamódszer a Psyché esetében is kézenfekvő, hogy a három alak lelki rezdüléseit, egymáshoz való bonyolult viszonyát lépésről-lépésre végigvegyék?
- Valóban, sokat beszélgetünk a próbák során, nem tiszta tánckoreográfia, hanem a színházhoz közelebb álló előadás k