A pesti próbák a héten kezdődtek el a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, július 12-től viszont már szegedi próbahelyszíneken folytatódik a munka. Az előadás július 27-én, 28-án és 29-én játsszák a Dóm téren. Hegedűs D. Géza rendező és művészcsapata nagy izgalommal, várakozással vágott neki az első próbának, ahol egy rögtönzött Shakespeare-óra után azt is elárulta, hogy miért pont a Mészöly-fordítást viszi színpadra: a hatalmas Dóm téren a látványnak és a szövegnek lesz a legnagyobb ereje, ilyen tekintetben ez a szöveg a legerősebb. Sok más kiváló fordítás inkább kisebb közegben érvényesül, a Mészöly-fordítás sodró lendületére és zeneiségre van most szükségük – valamint a benne rejlő számtalan kaján utalásra.

Hegedűs D. Gézánál a szó a Rómeó és Júlia olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Dusha Béla / Szegedi Szabadtéri Színpad)
Az 1920-as, ’30-as évek Olaszországába helyezett történet fiatal szerelmespárját Vecsei H. Miklós és Mészáros Blanka alakítja, akik között már korábbi produkcióikban is remekül működött a kémia. A szabályokat felborító vagy épp szigorúan őrző fiatalok csapatát erősíti Mercutio, akit Hajduk Károly játszik, a társaság „jófiúja”, Benvolio, akit Józan László alakít, valamint Tybalt szerepében Orosz Ákos, aki szintén a Vígszínház művésze.
A tekintélyt követelő generációt olyan színészek játsszák, akikre valóban nem lehet nem figyelni: a Capulet-házaspárt Hegyi Barbara és Szabó Győző, Montague-nét Igó Éva, Páris grófot Hajdu Steve, Escalust, Verona hercegét pedig Kamarás Iván alakítja. Az egymásnak feszülő két világban rejtekutakon próbálja egyengetni a két bátor fiatal útját Júlia dajkája, Szűcs Nelli és Lőrinc barát, Trill Zsolt karaktere.

Hegedűs D. Géza és Vecsei H. Miklós a Rómeó és Júlia olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Dusha Béla / Szegedi Szabadtéri Színpad)
Az egyedülálló méretekkel bíró Dóm téri színpadra Antal Csaba díszlete és jelmezei varázsolnak hamisítatlan itáliai hangulatot – a tervező sok év tapasztalatából meríthetett a jelenlegi munkájához, ugyanis már tizennégy éve tanít a velencei egyetemen. A légies, reneszánszt is megidéző árkádok, díszletelemek könnyedségét a ’20-as, ’30-as évekbeli ruhák látványa teszi még inkább magával ragadóvá. Hegedűs D. Géza rendezésében a zene, amit Márkos Albert ír, átszövi az egész világot, a koreográfiákat pedig Juronics Tamás készíti hozzá. Nem marad ki a vívás, verekedés sem: a kaszkadőri szintet megközelítő feladatokra pedig Balázs László készíti fel a színészeket.