Színház

Horváth Csaba: „Bonyolult nép vagyunk, és ezt Móricz nagyon tudja”

2024.09.30. 10:55
Ajánlom
A székesfehérvári Vörösmarty Színház idei évadának első nagyszínpadi bemutatója az Úri muri lesz október 19-én. Horváth Csaba újra Móricz-művet állít színpadra, ezúttal anyaszínházában. Az Úri muri kapcsán az íróval való különös alkotói viszonyáról, a regény színpadra állításáról, emberismeretről és magyarságról is beszélgettünk.

Nem lehet nem észrevenni, hogy Móricznak és neked van valami közötök egymáshoz. Különösen az utóbbi időben van gyakran egy színlapon a nevetek.  Mikor és hogyan történt ez a frontális ütközés?

Az elmúlt két évtizedben nagyon sok olyan író munkásságával foglalkoztam – akár táncszínpadon, akár prózai színházi színpadon –, akik nem feltétlenül drámaírók. Az Úri muri is regény, bár Móricz maga is készített színpadi adaptációt, de végül nem igazán volt vele elégedett. Én mégis mindig is azt éreztem, hogy a regényei színpadra termettek. Azért is áll hozzám nagyon közel, mert nagyon szeretem azt a fajta emberismeretet, melyet a dialektusok szintjén közvetít. Bizonyos tájakon, bizonyos emberek határozzák vagy teremtik meg azt a fajta kultúrát, amelyben élnek.

Mindig is nagyon foglalkoztatott, hogy ezeknek a dialektusoknak a sűrítménye milyen erősen és karakteresen ábrázolható a színpadon.

Móricz nagyon érzi és tudja, hogy annak függvényében, hogy melyik tájegységre helyezi el a történet helyszínét, azon a vidéken milyen szokású, gondolkodású emberek élnek. Ezzel együtt nagyon szókimondó, nagyon szigorú önmagával és a saját karaktereivel szemben. Az alapvető hozzáállása mindig kritikai attitűd, miközben szereti is őket, empatikus is hőseivel. Ez a fajta kettősség, a kritikai hangnak és a szeretetnek az elegye teszi annyira emberivé, vonzóvá és hitelessé a móriczi világot.

_T0_2524-105315.jpg

Részle a Vörösmarty Színház Úri muri című előadásából (Fotó/Forrás: Burkus D. Egon / Vörösmarty Színház)

A tavalyi színházi szezon nagy szakmai és közönség sikere volt egy másik Móricz-adaptáció, a Kivilágos kivirradtig, amit Szombathelyen rendeztél. Lehet-e az Úri muri ennek az előadásnak a párja, illetve miben hasonlít, illetve miben különbözik a két mű?

Talán az a legnagyobb különbség, hogy a Kivilágosban nincsenek olyan főszereplők, akiknek a személyes drámája az első perctől kezdve az utolsóig érzékelhető és kiolvasható. Itt két síkon zajlik a történet, az egyik egy egzisztenciális problémakör, a másik pedig egy érzelmi problémakör egy férfi életében. Az ő tragédiája és drámája az egész történet. Számomra nagyon más a két mű, talán csak annyiban hasonlítanak, hogy Móricz írta mind a kettőt. Más a két darab szerkezete. Klasszikus értelemben sokkal dramatikusabb, eseménydúsabb és színházszerűbb az Úri muri, mint a Kivilágos kivirradtig.

Említetted is, hogy létezik színpadi adaptáció is a szöveghez. Miért nem ehhez a verzióhoz nyúltatok, miért maradtatok a regénynél a dramaturggal, Tóth Réka Ágnessel?

Talán azért, mert az Úri muri szövegének van egy nagyon erős és meghatározó eleme: a narráció. Ez nem feltétlenül abban nyilvánul meg, hogy van egy mesélő, aki elmondja a történetet, hanem a szereplők is folyamatosan narrálják, nem csak az eseményeket, hanem a belső lelki folyamataikat is. Ez egy olyan nyelvi gazdagság Móricznál, amit kár lenne kihagyni, mert annyira tartalmas, hogy sokszor egy-egy narratív mondat többet ér, mint egy teljes dialógus.

_T0_2351-105315.jpg

Részle a Vörösmarty Színház Úri muri című előadásából (Fotó/Forrás: Burkus D. Egon / Vörösmarty Színház)

A szövegkönyvet olvasva szembetűnő, hogy mennyire kemény, ma is érvényes mondatok hangzanak el, még ha első blikkre zsánerbe is vannak csomagolva. Tud-e egyáltalán ez a szöveg nem aktuális lenni?

Persze, hogy nem tud. Borzasztóan aktuális. Anélkül, hogy az ember különösen forszírozná az aktualizálást – ami amúgy sem kenyerem –, egyszerűen ülnek a mondatai száz év után is. Örökérvényű gondolatokat fogalmaz meg a műveiben, és annyira érti a magyar néplélek természetét, hogy azt gondolom, ez a fajta sűrítmény, ami akár egy adaptációt is jellemez, nagyon aktuális tud lenni.

Milyen Magyarországot láthatunk majd az előadásban? 

Nagyon sokfélét. Nagyon lelkes, nagyon esendő, néha lusta, néha túlságosan buzgó. Szerintem igazit. Olyat, amilyenek vagyunk. Legalábbis arra törekszem. Azt hiszem, hogy bonyolult nép vagyunk, és ezt Móricz nagyon tudja. Ezt a fajta bonyolultságot, olyan szépen, tisztán és érthetően tudja interpretálni és átültetni az irodalmi nyelvbe, amitől zseniális. Az Úri muriban azt szeretném, ha nagyon merészen lennének ábrázolva a szituációk. Itt egy olyan masszív férfitársaság van, amelyik egytől egyig mind önpusztító.

Ez egy kisebb armageddon, szinte bolondok háza.

Azért itt vannak nagyon kemény vaskalapos, konok filozófiák, amelyek egy pillanatra sem engedik saját magukat vagy az élet lényegét egy kicsit is másképp értelmezni. Úgyhogy ilyen, így magyar.

További részletek a Vörösmarty Színház honlapján.

Támogatott tartalom

Fejléckép: Horváth Csaba (Fotó/Forrás: Dusa Gábor / Szkéné Színház)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Operát írtak porszívóra – beszélgetés Iván Sárával és Perczel Enikővel

Kortárs operabemutatóval indította az évet a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, az Előjáték Lear királyhoz a vidéki teátrum számára készült. A zenei tagozat fiatal tehetsége, az Olaszországban zeneszerzést tanult Iván Sára írta a partitúrát, a librettóért Perczel Enikő dramaturg felelt. A közös munkáról, a mű születéséről és egy különleges porszívóról beszélgettünk velük.
Jazz/World

A sanzonok királynője – a Benczúr Házban látható Nádasy Erika Piaf-estje

Egy halhatatlan legenda, Edith Piaf drámai fordulatokkal teli élettörténete és magukkal ragadó, keserédes érzelmekkel teli dalai elevenednek meg február 25-én a Benczúr Házban. A francia sanzonénekesnőt a darab írója, Nádasy Erika kelti életre.
Könyv

A Bálnában rendezik meg a Könyvfesztivált, Janne Teller lesz a díszvendég

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése közzétette, hogy idén mikor rendezik meg a 96. Ünnepi Könyvhetet és a 30. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. 
Klasszikus

Lunchtime koncertek indulnak az ELTE Bölcsészettudományi Karán

Az ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézetének művészeti instruktor mesterképzési szakos hallgatói 2025 februárjától egyedülálló koncertsorozatot indítanak: zeneművészeti egyetemek hallgatói kapnak fellépési lehetőséget a Trefort-kertben.
Klasszikus

Dán szerelmi történettel búcsúzik az Erkel Színháztól az Opera

Több mint háromszáz fős előadói apparátus szólaltatja meg a százötven éve született Arnold Schönberg Gurre-dalok című, monumentális oratóriumát február 15-én az Erkel Színházban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

A szem nem öregszik – először tartottak felnőttbábfesztivált Veszprémben

Árnyjátékkal a mindennapi szorongásokról, szemgolyókkal az evolúcióról mesélni – mostanra talán tudatosodhatott a hazai nézőkben, hogy a báb műfaja nem csak gyerekeknek szól, a hétvégén az I. Veszprémi Nemzetközi Felnőttbábfesztivál is ezt igazolta. Négy előadáson jártunk. Beszámoló.
Színház interjú

Haumann Máté: „Hamlet szerepe három embert igényel egyszerre”

Február 7-én mutatta be a Magyar Színház Shakespeare örök klasszikusát, a Hamletet, Eperjes Károly rendezésében. A címszerepet Haumann Máté alakítja, aki szerint az előadás összekovácsolta a társulatot. Erről is beszélt nekünk. Villáminterjú.
Színház magazin

„Apu, azt hadd kérdezzem meg…” – Léner Péter és Léner András a Mester és Tanítványa podcastban

Apa és fia beszélgetésével folytatódik a Magyar Színházrendezői Testület frissen indított podcast-sorozata, amely a Fidelio online felületein jelentkezik kéthetente. A második részben Léner Péter színházi rendezőt kérdezi fia, Léner András színházi rendező, a Magyar Színházrendezői Testület alelnöke.
Színház interjú

Hajdu Steve: „Egy színésznek a saját halálát is könnyebb lesz feldolgozni”

Két nap alatt fogytak el a jegyek a Centiről centire márciusi előadásaira is, nézői várólista van a produkcióra a Rózsavölgyi Szalonban. A darabot Őze Áron rendezte, és játszik is benne Marjai Virág, Dobó Kata, valamint Hajdu Steve mellett, aki szerint Magyarországon is kezd hobbivá válni a színészet. De nem csak erről kérdezte őt a Fidelio.
Színház interjú

Bátyai Éva: „Megtanultam szeretni a nehézségeket”

Bátyai Éva pályája során számos zenés előadásban szerepelt, de thrillerben ez idáig még nem játszott. Az Újszínház színésznőjével új bemutatója, A hóhér kötele kapcsán a készülő krimi-musicalről, a leghálásabb közönségről, az összetartó társulat erejéről, valamint arról is beszélgettünk, mi mindenre tanítja őt a futás.