Szegedi Erika 1942. március 1-jén született Budapesten. Balerinának készült, de később a Színművészeti Főiskolán tanult Pártos Géza osztályában, majd egy évadra a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött. Várkonyi Zoltán hívta a Vígszínházhoz, amelynek csaknem ötven éven át volt tagja. Elsőként Dürrenmatt Fizikusok című tragikomédiájában a fiatal ápolónő szerepe várt rá.
A Vígben töltött évtizedek alatt több mint hetven szerepben állt színpadra. Felejthetetlen alakításai közé tartozik Adél Az üvegcipőben, Kata A makrancos hölgyben, Abigail A salemi boszorkányokban, Anna a Platonovban és Roxane a Cyranóban.
Királynői alkata, csodálatos hangja, elsöprő energiája nagy drámai szerepekre predesztinálta, de felejthetetlen alakításokat nyújtott vígjátéki szerepekben is.

Szegedi Erika a Meddig lehet angyal valaki című, 1969-es előadásban (Fotó/Forrás: Keleti Éva / Vígszínház)
„Szerepről szerepre formálódva és fejlődve bizonyította be Szegedi Erika, hogy különleges lelki hőszabályozóval rendelkezik, amellyel
a szenvedély és az érzékiség forróságától, egy belső permanens izzáson át a gúny vagy a gonoszság metsző hidegéig széles skálán képes megjeleníteni a legváltozatosabb nőalakokat.
Vérbő, szépasszonyt, szenvedély lázában emésztődő klasszikus figurát, gyermekien naiv butuska személyt, veszedelmesen ravasz perszónát, s ki tudná felsorolni még, hányféle karaktert, sorsot, életet” – idéz a Vígszínház egy Szegedi Erikáról szóló 1977-es kritikát.
Mint egykori anyaszínházának bejegyzésében olvasható, Szegedi Erika utolsó vígszínházi szerepében, a 2012-ben bemutatott Monokliban is „múlhatatlan derűvel sziporkázott, hol kisgyermekként, hol pedig fölényes, rafinált asszonyságként komédiázott.”
Ebben a cikkben nem jelenítünk meg reklámokat a téma érzékenysége miatt.
Fejléckép: Szegedi Erika (fotó/forrás: Almási J. Csaba / Vígszínház)