Színház

Az élet ismétlődő körei Háy János új darabjában

A lány, aki hozott lélekből dolgozott
2018.10.08. 16:35
Ajánlom
Népmeséhez illő a cím: A lány, aki hozott lélekből dolgozott. A mese pedig a mintakövetésről, az életsztereotípiáktól való elszakadás lehetetlenségről szól. Példázat azokról a körökről, amelyek fogva tartanak, amelyekből nincs szabadulás.

Nem éppen izgalmas tér: zöld mezőn három szék. Kettőn többnyire ülnek. Jobb oldalt egy férfi, közép felé, kissé hátrébb egy nő. Középkorúak, láthatóan értelmiségiek. A férfin öltöny, a nőn nyári ruha. Tőlük balra, kicsit előrébb valamivel fiatalabb férfi bőrdzsekiben, széke neki is van, de ő inkább álldogál. Jól látható, hogy azok ketten valahogy összetartoznak, a harmadik kívülálló. Ondraschek Péter díszlete olyan, mint egy delfi jóslat. Mindent elmond, mégis csak utólag válik érthetővé.

h3-144352.jpg

Kovács Krisztián, Moldvai Kiss Andrea , Mucsi Zoltán - A lány, aki hozott lélekből dolgozott (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt / PORT.hu)

Az idősebb férfi pszichológus, a fiatalabb rendőr. Egy öngyilkosság hátterét szeretnék feltárni, mindegyik a maga szakmája szerint. Az egyik a lelki, a másik a ténybeli hátterét. Ezért faggatják az asszonyt. Mindez azonban csak keret, mondhatnám azt is, hogy ürügy.

Alkalom ahhoz, hogy a szerző, Háy János formába öntse mindazt, ami a házasságról, illetve az emberi párkapcsolatokról fölgyülemlett benne.

Rendőri szempontból hasznavehető tény nem sok derül ki, annál több elemzést hallhatunk a köznapi élet lelki folyamatairól. Önelemző, minden tettüket, szavukat, döntésüket, gondolatukat reflektáló értelmiségieket látunk. És nemcsak figyelik magukat, de azt is tudják, hogy a megfigyelés befolyásolja, megváltoztatja a megfigyelés tárgyát. Önveszélyes foglalatosság tehát. Kiváltképp, ha kiindulása és végeredménye lényegében azonos: megtudjuk, hogy mindnyájan mintákat követünk, azt másoljuk, amit szüleinktől láttunk, bármennyire szeretnénk is hibáikat elkerülni, végül csak megismételjük azokat. A tragédiák elkerülhetetlenek. Ezt a tételt a szerző igen leleményesen és következetesen igyekszik bizonyítani. Időről időre megjeleníti azokat az élethelyzeteket, amelyekről hősei beszélnek, a mintákat és másolataikat. Az asszony saját anyjává változik, a pszichológus pedig eljátssza azokat a férfiakat, akikkel az asszony kapcsolatba került. Az apját, a férjét és a szeretőjét, illetve szeretőit.

h7-163433.jpg

Moldvai Kiss Andrea, Mucsi Zoltán - A lány, aki hozott lélekből dolgozott (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt / PORT.hu)

Bonyolult, de világos, jól átlátható rendszer bontakozik ki, amely maga is leképezi, igazolja, szemlélteti, amit a szerző tudtunkra akar adni, illetve belénk akar sulykolni: a látszólagos különbségek mögötti azonosságokat. A jellemekét, a helyzetekét, a történetekét. Amelyek szükségszerűen megismétlődnek. A mintakövetés paradoxona, hogy akkor is követjük elődeinket, ha el akarunk szakadni tőlük, ha meg akarjuk tagadni őket, ha minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy mások legyünk, másként éljünk. Mindegy, hogy az anya elmondja-e, vagy éppen titkolni igyekszik, amit megtapasztalt, amit megtudott az életről, így sem, úgy sem kerülhetjük el, hogy ugyanoda jussunk. A szükségszerű mintakövetés az önbeteljesítő jóslatok módján működik, a sors elől menekülve is csak beteljesítjük azt.

A színházi élményhez elengedhetetlen izgalom, feszültség szellemi, intellektuális természetű.

Nem a cselekmény izgalmas, hanem a gondolkodás folyamata. A szövegfolyam drámaisága nem elsősorban a beszélők érveinek összeakaszkodásából fakad, sokkal inkább abból a szellemi-lelki erőfeszítésből táplálkozik, amit folytonosan sugall a szereplők magatartása, humora pedig a paradoxonokban való gondolkodásból, ami pedig nyilvánvalóan jön a kiinduló tétel paradox voltából. Minden gondolatmenet önellentmondásba torkollik, mint ahogyan minden emberi törekvés végeredményben az ellenkezőjére fordul. A szeretet gyűlöletté válik, a nyugalom irritál, az izgalmakat nem bírjuk elviselni. Mindez legalább annyira mulatságos, mint amilyen tragikus.

Hiszen amit látunk, hallunk, amit a dialógusokból megtudunk csak egy végtelen folyamat, egy vég nélkül ismétlődő körforgás egyetlen kanyarja. Egyetlen menet az örökös és lényege szerint mindig azonosan zajló küzdelemből, küszködésből. Az asszony addig kutatja, keresi az öngyilkosságok okát, míg maga is menekül az életből.

h1-144352.jpg

Moldvai Kiss Andrea , Mucsi Zoltán - A lány, aki hozott lélekből dolgozott (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt / PORT.hu)

Szabó Máté rendezésének talán legfontosabb erénye, amit nem tesz. Nem próbálja meg a közismert színházi előítéletek és beidegzések szerint statikusnak, tehát unalmasnak képzelt alapszituációt ötletekkel, rátétekkel, fölösleges mozgásokkal tupírozni, dúsítani, felhabosítani. Csak annyi mozgást alkalmaz, amennyit a szöveg enged, illetve megkövetel. A szöveg életre keltését a színészi játékra bízza.

A szereposztással tulajdonképpen az előadás minden lényegi kérdését eldöntötte.

Mucsi Zoltán Háy szövegeinek specialistája, szakértője. A Nehéz és A Halottember – mindkettő Bérczes László rendezésében – legalábbis ezt bizonyítja. Az önmarcangoló értelmiségi kínlódások, tépelődések, rágódások széles skáláját képes megmutatni, miközben ezeknek a nyavalygásoknak önsajnáló, nárcisztikus oldalát is érezteti. A mostani darab pszichiátere kicsit más, bár alapjában hasonló. Az előbbi értelmiségi öntudatos, mondhatni öntelt változata. Büszke arra, hogy túlteszi magát a kételyein. Azonosul a feladatával, bár nemigen hisz benne. A többi férfit pedig, akit megjelenít, a lélekgyógyász értelmezésében adja. Nem változik át látványosan, inkább csak szerepjátékkal segít a lelki bajaival hozzá forduló páciensnek a történések felidézésében.

h2-144352.jpg

Kovács Krisztián - A lány, aki hozott lélekből dolgozott (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt / PORT.hu)

Moldvai Kiss Andrea félénk, visszahúzódásra hajlamos, talán kissé életidegen, ha nem életképtelen asszonyt alakít, aki mégis kénytelen élni. De szinte mindent, amivel az élet jár, szenvedéssel teli feladatként él meg. Kényszeredetten alkalmazkodik a helyzetekhez, amelyekbe az élet sodorja. Kelletlenül, de követi a mintákat. Mást nem tehet, mást nem is képes tenni. Kovács Krisztián nyomozóként jelentékeny értetlenséggel, ámuló rácsodálkozással szemléli, hallgatja, olykor kommentálja a rendőri szemmel átláthatatlan, rendőri észjárással értelmezhetetlen, megfoghatatlan, intézkedésre teljességgel alkalmatlan történéseket. Ő lenne a norma, a mérce, az ellenpélda? Inkább rezonőr, szemtanú, aki éppoly tehetetlen, mint a tragédia elszenvedői.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Operát írtak porszívóra – beszélgetés Iván Sárával és Perczel Enikővel

Kortárs operabemutatóval indította az évet a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, az Előjáték Lear királyhoz a vidéki teátrum számára készült. A zenei tagozat fiatal tehetsége, az Olaszországban zeneszerzést tanult Iván Sára írta a partitúrát, a librettóért Perczel Enikő dramaturg felelt. A közös munkáról, a mű születéséről és egy különleges porszívóról beszélgettünk velük.
Jazz/World

A sanzonok királynője – a Benczúr Házban látható Nádasy Erika Piaf-estje

Egy halhatatlan legenda, Edith Piaf drámai fordulatokkal teli élettörténete és magukkal ragadó, keserédes érzelmekkel teli dalai elevenednek meg február 25-én a Benczúr Házban. A francia sanzonénekesnőt a darab írója, Nádasy Erika kelti életre.
Könyv

A Bálnában rendezik meg a Könyvfesztivált, Janne Teller lesz a díszvendég

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése közzétette, hogy idén mikor rendezik meg a 96. Ünnepi Könyvhetet és a 30. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. 
Klasszikus

Lunchtime koncertek indulnak az ELTE Bölcsészettudományi Karán

Az ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézetének művészeti instruktor mesterképzési szakos hallgatói 2025 februárjától egyedülálló koncertsorozatot indítanak: zeneművészeti egyetemek hallgatói kapnak fellépési lehetőséget a Trefort-kertben.
Klasszikus

Dán szerelmi történettel búcsúzik az Erkel Színháztól az Opera

Több mint háromszáz fős előadói apparátus szólaltatja meg a százötven éve született Arnold Schönberg Gurre-dalok című, monumentális oratóriumát február 15-én az Erkel Színházban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

A szem nem öregszik – először tartottak felnőttbábfesztivált Veszprémben

Árnyjátékkal a mindennapi szorongásokról, szemgolyókkal az evolúcióról mesélni – mostanra talán tudatosodhatott a hazai nézőkben, hogy a báb műfaja nem csak gyerekeknek szól, a hétvégén az I. Veszprémi Nemzetközi Felnőttbábfesztivál is ezt igazolta. Négy előadáson jártunk. Beszámoló.
Színház interjú

Haumann Máté: „Hamlet szerepe három embert igényel egyszerre”

Február 7-én mutatta be a Magyar Színház Shakespeare örök klasszikusát, a Hamletet, Eperjes Károly rendezésében. A címszerepet Haumann Máté alakítja, aki szerint az előadás összekovácsolta a társulatot. Erről is beszélt nekünk. Villáminterjú.
Színház magazin

„Apu, azt hadd kérdezzem meg…” – Léner Péter és Léner András a Mester és Tanítványa podcastban

Apa és fia beszélgetésével folytatódik a Magyar Színházrendezői Testület frissen indított podcast-sorozata, amely a Fidelio online felületein jelentkezik kéthetente. A második részben Léner Péter színházi rendezőt kérdezi fia, Léner András színházi rendező, a Magyar Színházrendezői Testület alelnöke.
Színház interjú

Hajdu Steve: „Egy színésznek a saját halálát is könnyebb lesz feldolgozni”

Két nap alatt fogytak el a jegyek a Centiről centire márciusi előadásaira is, nézői várólista van a produkcióra a Rózsavölgyi Szalonban. A darabot Őze Áron rendezte, és játszik is benne Marjai Virág, Dobó Kata, valamint Hajdu Steve mellett, aki szerint Magyarországon is kezd hobbivá válni a színészet. De nem csak erről kérdezte őt a Fidelio.
Színház interjú

Bátyai Éva: „Megtanultam szeretni a nehézségeket”

Bátyai Éva pályája során számos zenés előadásban szerepelt, de thrillerben ez idáig még nem játszott. Az Újszínház színésznőjével új bemutatója, A hóhér kötele kapcsán a készülő krimi-musicalről, a leghálásabb közönségről, az összetartó társulat erejéről, valamint arról is beszélgettünk, mi mindenre tanítja őt a futás.