Színház

„A valódi csoda az, ha képes vagy találkozni önmagaddal” – interjú Kerkay Ritával A kék hajú lány előadásról

2023.12.11. 14:10
Ajánlom
Kerkay Rita és Perczel Enikő alkalmazta színpadra A kék hajú lány történetét Dóka Péter regénye alapján. Az ifjúsági előadás a betegség, halál és az empátia fő kérdéseivel foglalkozik, mindezt pedig a tizenhárom éves Olivér szemén keresztül mutatja be. Az alkotói folyamatról, a karakterek kapcsolatáról és az üzenetről beszélgettünk Kerkay Rita rendezővel.

Az alábbi cikk szponzorált tartalom, nem a Fidelio szerkesztőségének tagjai írták.

Hogyan esett a választás Dóka Péter művére, és hogyan zajlott az alkotói folyamat Perczel Enikővel?

A kék hajú lány című könyvet Perczel Enikőtől kaptam, amit aztán közösen olvastunk a Multiverzum alkotócsapatával. Szóval ez egy közös választás volt. Egy ifjúsági előadás esetében a pedagógiai szempontok legalább olyan nagy hangsúlyt kapnak, mint a művészi megvalósítás. Az előadáshoz tartozik egy pedagógiai program, amelyet Lőrincz Zsuzsa, Soltész Rita és Váradi Eszter Sára állítottak össze. Az előadás után kérdéseket tesznek fel a látottakkal kapcsolatban a tanulóknak, akik különböző feladatokat is kapnak. A próbafolyamat során hatalmas előnyt jelent, hogy olyan emberekkel dolgozhattam együtt, akik a színházi feladataikon túl is azon munkálkodnak, hogy a színházművészetet mind nézői, mind alkotói oldalról megismertessék a fiatalokkal, és színházértő nézőt neveljenek belőlük: tanítanak, mentorkodnak vagy színházi neveléssel foglalkoznak.

Az előadás fókuszában a betegség – mind érintett, mind hozzátartozói szempontból –, a halál, a gyászfeldolgozás és a kötődési problémák állnak.

kekhaju_dsc_4730-152356.jpg

Részlet A kék hajú lány című előadásból (Fotó/Forrás: Vörösmarty Színház)

Ez egy sokszereplős történet, ezért, amikor a színpadi változaton dolgoztunk, el kellett döntenünk, hogy mely cselekményszálakra fókuszálunk. Mivel felnőttek játsszák az előadást, kitaláltunk egy kerettörténetet. Egy szülinapi buli élménye visszarepíti a már felnőtt Olivért abba a fullasztó hangulatú családi zsúrba, ami után kórházba került, ahol megváltozott az élete. A színpadi adaptáció tulajdonképpen Olivér visszaemlékezése, az őt játszó színész narrálja az előadást, miközben persze játsszák a szerepeiket. A további három szereplő kelti életre a történet különböző korú és nemű karaktereit. Úgy gondolom, mindig izgalmas kísérlet, amikor felnőttek játszanak gyerek karaktereket, ugyanis már van rálátásuk, és kölcsön tudják adni a bölcsességüket az alakoknak. Mivel testi adottságokban is különböznek a gyerekektől, ezért kell találni egy absztrakt formát, hogy a hang és a mozgás megteremtse a karaktert.

Egy tanórányi időben kellett gondolkodnunk, és szerettük volna az ifjúsági regény filmszerű jellegét visszaadni. Ezért tizenhárom képbe sűrítettük a könyv fejezeteit, amik vágásszerűen váltják egymást. Azért is a „kép” elnevezés mellett döntöttünk, mert a 6-os számú kórterem lakóit a rajzolás segíti a gyógyulásban. A próbafolyamatot különösen izgalmassá tette a számomra, hogy két szereposztással próbáltuk a darabot, két premiert tartunk. Ez most egy különleges állapot, amiben vagyok, mert Imre Krisztiánnal, Kiss Diána Magdolnával, Ladányi Júliával és Kelemen Istvánnal már túl vagyunk az első bemutatón, Keller Jánossal, Ballér Biankával, Váradi Eszter Sárával és Juhász Illéssel pedig még izgulunk a közelgő bemutató miatt. (Az interjú felvétele óta a második premier is lezajlott – a szerk.) Két különböző előadás született, ugyanabban a térben, hiszen mindenki a saját élményanyagából, fantáziájával közelített a szerepéhez.

Mesélj, kérlek, Olivér és Mira kapcsolatáról. Mit jelent a kék hajú lány Olivérnek?

Olivér egy tizenhárom éves srác, aki a születésnapján lezuhan egy fáról és kórházba kerül. A kórházi tartózkodása során ismeri meg Mirát, akinek daganatot találtak a térdében. A lány vámpírokkal álmodik, álmában repülni szokott. A zuhanás-repülés élmény mentén tudnak kapcsolódni. Bánki Berta, az előadás zeneszerzője olyan zenei világot dolgozott ki Ifj. Tóth Istvánnal, amely a Mira fantáziájában létező vámpírmesék hangulatát jeleníti meg. A zenében jelenik meg a mozgáskorlátozott lány képzeletének szabadsága, amely lenyűgözi a szorongó fiút. Olivérről a történet elején megtudjuk, hogy utálja a kék színt. Kék, blue. A blue szó szomorúságot is jelent. De persze a kék hajú lányról eszünkbe juthat Maeterlinck kék madara vagy a kék tündér a Pinokkióból.

Boldogságkeresés, tudásvágy, a mulandóság megtapasztalása, a gyermeklét-felnőttlét határa. Én ilyesmikre asszociálok.

Figyelem – valódi figyelem –, ezt adják egymásnak.

kekhaju_dsc_4637-152357.jpg

Részlet A kék hajú lány című előadásból (Fotó/Forrás: Vörösmarty Színház)

Mit szeretnétek átadni a közönségben ülő fiataloknak?

Egy színházi előadás vagy egy könyv mindenkire másképp hat, mindenki mást visz haza belőle. És ez így jó, hiszen nem vagyunk egyformák. Különböző az érzékenységünk, különböző sérüléseink vannak, eltérőek az igényeink. Inkább arról beszélnék, amit én tanultam ettől a szövegtől. Ez a történet alkalmaz mesékből ismert motívumokat (például a három jó cselekedet), mégsem kínál álságos „happy endet”. Nem akarja elhitetni, hogy ha ezt vagy azt teszed, varázsütésre megoldódnak a problémáid, elkerülhetők a tragédiák.

A valódi csoda az, ha képes vagy találkozni önmagaddal, és amit önmagadban kőkemény munkával megtaláltál.

Talán önazonosság? Vagy önmagad elfogadása? Abból tudsz adni másnak, hogy más életében is hasznosítható legyen. Óvatosságra int: nem érdemes abban bízni, hogy tudod, mit él egy másik ember, milyen érzések kavarognak benne, mire gondol. Ez ál-empátia. Ahol a másik akadályba ütközik, te csak praktikusan tudsz segíteni. Figyelni tudsz. Meghallgatni, ha beszélni akar. Vagy csak együtt hallgatni.

További részletek az előadásról a Vörösmarty Színház oldalán

Támogatott tartalom

Fejléckép: Kerkay Rita (Fotó/Forrás: Vörösmarty Színház)

Tabutémákat is feszeget a Vörösmarty Színház A kék hajú lány című előadása

Kapcsolódó

Tabutémákat is feszeget a Vörösmarty Színház A kék hajú lány című előadása

Két szereposztással is bemutatta a Vörösmarty Színház a Dóka Péter regényéből készült színdarabot, A kék hajú lányt. Az előadás után a közönség fiatal tagjai színházpedagógiai foglalkozáson is részt vehetnek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Bayreuthban is koncertezik a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar

Az együttes ausztriai és bajorországi turnéra indul Mahler 4. szimfóniájával a tél végén, míg júliusban a német zenei központban játsszák a Mendelsshon testvérek műveit.
Vizuál

A kortárs művészetekkel kapcsolatos kérdéseinkre keresi a választ a Ludwig Múzeum új kiállítása

Február 14-én nyílik meg a Ludwig Múzeum új, Gyakran Ismételt Kérdések című módszertani kiállítása, amellyel a céljuk, hogy a látogatók közelebb kerülhessenek a kortárs művészetben tapasztalható tendenciák megértéséhez, befogadásához.
Színház

Színházigazgatók közleménye: „Minden esetben tiszteletben tartjuk a fenntartó döntését”

„Elfogadhatatlan kollégáink felelősségteljes döntésének megkérdőjelezése” – közös nyilatkozatot adott ki több színházigazgató, melyben kiállnak azok mellett a munkatársaik mellett, akik a közelmúlt igazgatói pályázatainál bírálóként, javaslattevőként tevékenykedtek.
Színház

A fura, az általában jó

Február 13-án került sor a Rózsavölgyi Szalon legújabb előadásának bemutatójára: Hárs Anna Mákfagyi című darabját Dicső Dániel állította színpadra. Játssza Jeney Luca és Kálid Artúr, fontos szerep jut még egy fagyitérképnek.
Zenés színház

Lelkiismereti kérdések – Matthew Wild rendező a Macbethről

Dél-Afrikából érkezik Budapestre az európai zenés színpadokat sorra hódító rendező, Matthew Wild, hogy Verdi Macbethjét új elképzelés szerint állítsa színre.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház magazin

A fura, az általában jó

Február 13-án került sor a Rózsavölgyi Szalon legújabb előadásának bemutatójára: Hárs Anna Mákfagyi című darabját Dicső Dániel állította színpadra. Játssza Jeney Luca és Kálid Artúr, fontos szerep jut még egy fagyitérképnek.
Színház hír

Megszűnik a Vádli Alkalmi Színházi Társulás

Tizennégy évi működés után beszünteti tevékenységét a Vádli Alkalmi Színházi Társulás – jelentette be a Facebook-oldalán Szikszai Rémusz, az alapító-rendező. Előadásaik között olyan nagy sikerű és emlékezetes produkciók voltak, mint az I. Erzsébet, a Caligula helytartója vagy a Kutyaharapás.
Színház hír

Színházigazgatók közleménye: „Minden esetben tiszteletben tartjuk a fenntartó döntését”

„Elfogadhatatlan kollégáink felelősségteljes döntésének megkérdőjelezése” – közös nyilatkozatot adott ki több színházigazgató, melyben kiállnak azok mellett a munkatársaik mellett, akik a közelmúlt igazgatói pályázatainál bírálóként, javaslattevőként tevékenykedtek.
Színház interjú

 Vizi Dávid: „Vannak esték, amikor nem én követem a nézőket, hanem ők engem”

Bár fiatalon azt gondolta, színésznek lenni sokkal egyszerűbb, mégsem bánja, hogy ezt a hivatást választotta – Vizi Dáviddal, a Katona József Színház színészével a zenés színházról, saját hangja megtalálásáról, a Karsai Dániellel való találkozásról és a közösségi médiáról beszélgetettünk.
Színház ajánló

A szem nem öregszik – először tartottak felnőttbábfesztivált Veszprémben

Árnyjátékkal a mindennapi szorongásokról, szemgolyókkal az evolúcióról mesélni – mostanra talán tudatosodhatott a hazai nézőkben, hogy a báb műfaja nem csak gyerekeknek szól, a hétvégén az I. Veszprémi Nemzetközi Felnőttbábfesztivál is ezt igazolta. Négy előadáson jártunk. Beszámoló.