Nem titok, hogy vártam ezt az előadást. Vártam, mert a mű, a Peer Gynt kedvenceim közé tartozik, és a Stúdió K meghatározó feldolgozása óta nem láttam új, magyar előadást belőle. Korábbi színházi felvételekkel, Edvard Grieg szvitjével csillapítottam szomjamat, és vártam: vajon ki vállalja be ezt az északi csodát, ezt a téren és időn átívelő, legendás monstrumot, ami végeredményben egyvalamiről mesél, az önazonosságról. Nagyon megörültem, hogy pont a Budapest Bábszínház tűzte műsorára, mert varázslattal teli, versben megszólaló világa

És persze nem elhanyagolható a rendező személye sem, Szikszai Rémusz nem először dolgozik a társulattal, legutóbbi munkája a nagyszínpadi Dekameron 2023 volt, előtte pedig az évekig sikerrel futott (ugyancsak Ország Lili Stúdióban bemutatott) A vihart rendezte meg, ezt a Shakespeare-feldolgozást többször is láttam. És a Peer Gyntöt is többször fogom, ezt már a premier szünetében eldöntöttem, és a második felvonás pedig még biztosabbá tett ebben. Peer útja hosszadalmas, van benne menyasszonyszöktetéstől kezdve, a manók barlangján át a hajótörésig minden, lesz belőle gazdag, befolyásos és megvetett ember is.

Bartha Bendegúz, Teszárek Csaba, Ács Norbert és Fodor Tamás a Peer Gynt c. előadásban (Fotó/Forrás: Piti Marcell / Budapest Bábszínház)

Négyen alakítják az élénk fantáziájú Peert, a világirodalom ezen kiismerhetetlen karakterét, négy egymástól igen különböző, nagyszerű színész: Bartha Bendegúz, Ács Norbert, Teszárek Csaba és Fodor Tamás. Aase mama és Solvejg szerepe is színészt cserél, előbbit Pallai Mara és Blasek Gyöngyi, utóbbit Csarkó Bettina, Speigl Anna és Blasek Gyöngyi alakítja. Rendkívül sűrű anyag jött létre (dramaturg: Gimesi Dóra), mindenkinek jut feladat a tizenkét fős előadásban

A bábszínházi Peer Gynt végig fenn tudja tartani a figyelmet, külön érdemes kiemelni az előadás stílusától eltérő, de ezáltal azt állandóan felfrissítő koreográfiát (L. Nagy Attila) és a látványt, mely természetesen sokösszetevős.  Hoffer Károly bábjai, Zöldi Z Gergely díszlete, Szondi György fénytervei és Szelei Mónika jelmezei mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az előadás egyszerűen bevésődik, egyes részleteire napokkal később is emlékszem. És akkor még nem is beszéltem a szarvasról, sem arról a sok extravagáns ötletről, amik miatt élvezet volt látni a Peer Gyntöt. De nem is baj, járjon mindenki utána! Egyszóval nagyon különleges munka született, sokszor kiszámíthatatlan, hektikus, és mégis megvan benne minden szépség, amire egy ekkora műnél vágyhatunk.

Jelenet a Peer Gynt c. előadásból (Fotó/Forrás: Piti Marcell / Budapest Bábszínház)

Fejléckép: Jelenet a Peer Gynt című előadásból (fotó / forrás: Piti Marcell / Budapest Bábszínház)