Az intézmény 1924 őszén, a bécsi Collegium Hungaricummal egy időben nyílt meg az alapító igazgató, Gragger Róbert irodalomtörténész, Klebelsberg Kunó magyar és Carl Heinrich Becker porosz kultuszminiszter együttműködésének köszönhetően. Az intézmény elsődleges célja az volt, hogy nagyvonalú ösztöndíjprogrammal támogasson tehetséges diákokat, fiatal tudósokat és kutatókat, de kulturális és tudományos programokat is szervezett.
Ma a CHB kísérletező kedvéről és együttműködésben létrejött projektjeiről ismert.
Szeptember 10-én közös ünnepi megemlékezést tartott a Collegium Hungaricum és Magyarország Nagykövetsége Gragger Róbert (1887-1926) irodalomtörténész és kulturális diplomata, az intézet alapító igazgatója tiszteletére. A program ökomenikus istentisztelettel kezdődött a berlin-dahlemi Szent Anna templomban, melyet koszorúzás követett Gragger Róbert dahlemi temetőben található sírjánál.
A Collegium Hungaricum őszi programja a századik évforduló jegyében zajlik. Az intézet kiállítóterében szeptember végéig látható az Életre kelt archívum című, fiatal magyar alkotók művészi reflexiót bemutató installációsorozat. Cséffai Györgyi A kultúra magvai, Om Bori Archive Reloaded és a Babos–Huszár művészduó netbox című munkáit a berlini Collegium archív anyaga és hajdani ösztöndíjasainak élete inspirálta. Október 24-étől a mesterséges intelligencia bevonásával létrejövő immerzív kiállítás veszi át helyüket, amely 21. századi eszközökkel tárja a nagyközönség elé az intézet archívumában végzett kutatások eredményeit.
Számos őszi programot követően a centenáriumi év idei eseményeit
az egykori Collegium közkedvelt ünnepségeit, a táncos összejöveteleket, tea- és söresteket felelevenítő jubileumi bál zárja decemberben.
Az elődök hagyományaihoz híven a szervezők azokat szeretnék a táncparkettre hívni, akik napjainkban segítik a Magyarország és Németország közötti kulturális és tudományos kapcsolatokat, a kreatív és előremutató eszmecserét.
A Collegium Hungaricum egész évben látványosan jelen van Berlin szívében, a Brandenburgi kapu tőszomszédságában is: a magyar nagykövetség kirakataiban tíz nagy méretű plakát meséli el a neves intézmény százéves történetét, és invitálja az érdeklődőket annak mai impozáns épületébe.
A berlini Collegium Hungaricum létrejöttében jelentős szerepet játszott Gragger Róbert, aki először a berlini egyetem ma is működő Magyar Intézetét alapította meg 1916-ban. Ezt követte 1924-ben a Collegium Hungaricum, amely fennállásának első húsz évében mintegy négyszáz fiatal kutató berlini tartózkodását támogatta ösztöndíjakkal.
A II. világháború, majd Berlin 1961-es kettéosztása után 1973-ban kapott ismét önálló épületet az intézet: az ekkor megnyílt Magyar Kultúra Háza meghatározó szerepet töltött be Kelet-Berlin szellemi életében. 1989 után az újraegyesített Berlinben előbb Magyar Ház, majd ismét Collegium Hungaricum néven vett részt Berlin pezsgő kulturális kínálatának alakításában. Az intézet 2007-ben költözött vissza eredeti helyére, a Múzeumsziget közvetlen szomszédságában felépült impozáns új épületbe.
Az intézmény programjairól további információ itt érhető el. >>>
Fejléckép: A Collegium Hungaricum Berlin épülete (fotó/forrás: Bujnovszky Tamás / CHB)
hírlevél
