„Temesváron 2016-ig nem volt a magyarságnak átfogó, fesztiváljellegű rendezvénye köztereken. Kisebb eseményeket ugyan szerveztünk, de több helyszínen zajlót – addig még nem. Úgy gondoltuk, fontos, hogy a város különféle részein mutassuk meg magunkat, és ne csak a temesvári magyar közösségnek, hanem a többségi lakóknak is. Az a célunk, hogy együtt ünnepeljünk, ezért is választottuk a »Határok nélkül« mottót. Elsősorban a Temesváron vagy a megyében működő magyar csoportokat hívjuk, néptáncosokat, hagyományőrzőket, más alkotókat, de például fiatal rockegyüttesek is zenélnek majd. Jönnek fellépni távolabbról is, a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégióból éppúgy, mint Szegedről, Békés vármegyéből vagy Székelyföldről” – mesélte lapunknak Kása Zsolt, a Temesvári Magyar Napokat szervező Várbástya Egyesület alelnöke.
Temesváron nagyjából 15 százalék a kisebbséghez tartozók aránya, ezen belül a magyaroké 3,5–4 százalék.
Kása Zsolt elmondta: tavaly Temesvár Európa Kulturális Fővárosa volt, ezért kiemelt figyelem kísérte a Temesvári Magyar Napokat is. A múlt évi rekordlátogatottságot aligha lehet felülmúlni, ám most is jelentős érdeklődésre számítanak a sokszínű programkínálattal.
A rendezvényt szeptember 26-án gálával és a Csík Zenekar koncertjével nyitják. A zárónapon, szeptember 29-én történelmi színjátékkal – hagyományőrző egyesületek bevonásával – emlékeznek meg Temesvár 1552-es ostromáról, Losonczy István kapitányról és a vár hős védőiről.
A temesvári Csiky Gergely Színház több programmal is szerepel a kulturális seregszemlén. Például szeptember 27-én játsszák Andrei Șerban rendezésében A doktort, Robert Icke darabját. Szeptember 28-án improvizációs előadásuk lesz Az est, amikor bármi megtörténhet címmel.
Népszerűek a városismereti séták is többek között Fodor Enikővel – aki történelemtanárból lett idegenvezető –, Balázs Istvánnal – aki földrajz szakos tanár a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban – és Kiss Ferenccel – aki szintén a Líceumban tanít ugyancsak földrajzot, és Temesvár barokk stílusú épületei és szobrai között kalauzolja végig az érdeklődőket.
Különleges irodalmi délutánra is sor kerül szeptember 28-án
A marosvásárhelyi Vajda György Az utolsó vagon – Történetek a közelmúltból című könyvét mutatják be a temesvári Projektközpontban. Szűcs László, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, a kötet szerkesztője szerint Vajda György írásai valójában „dokumentumnovellák” az újságírás és a szépírás határmezsgyéjén. A szerzőt az is késztette az írásra, hogy a rendszerváltás utáni generációk számára is feltárja az 1989 előtti időszakot.
Temesvári magyar képzőművészek közös kiállításon mutatkoznak be, amelynek témája a „Disruption”, azaz a zavar, bomlás vagy megszakadás, amely egy szükséges folyamat a megújuláshoz és az újjáépítéshez. Technikai és műfaji változatosság jellemzi az alkotásaikat.
A Temesvári Magyar Napok keretében 2024-ben is TechEsVár a fiatalok utcája: ezt a programot a Temesvári Magyar Diákszervezet szervezi. Kása Zsolt arról is beszélt: a temesvári magyarság létszáma 1990 óta nagyon visszaesett. „De most talán eljött egy olyan pillanat, amikor a helyzet stabilizálódik, és az új generációk már tovább tudják vinni a zászlót.
Remélem, a Temesvári Magyar Napok még hosszú-hosszú ideig örömünnep lehet
– tette hozzá a Várbástya Egyesület alelnöke.
Temesvári Magyar Napok
szeptember 26–29., Temesvár
Az eseményről további információ itt érhető el. >>>
Támogatott tartalom.
Fejléckép: Flashmob a Temesvári Magyar Napokon (forrás: Temesvári Magyar Napok)