A június 2-án megjelent könyvhöz Selyem Zsuzsa írt fülszöveget. Az író úgy fogalmaz, Röhrig Géza semmike-dalai szíven ütnek, széttrancsíroznak, a költemények pedig létező és nemlétező, valóságos és még annál is súlyosabb helyekre hordják el pillanatainkat.

„Minden pillanat egy világ. Egy dzsuva, egy mélyzöld monokli, egy megsemmisítőtábor nyomának »téglalap-tócsája«. Nem múlik az idő, még akkor sem, ha a dalok sorából egy élet rajzolódik ki. Mint az angyalvakond-versekben az aszfaltba ragadt, eldobott rágókból a Göncöl-szekér: semmike élete. Néhány dal ebben a kötetben arról szól, hogy semmike találkozik az anyjával, egy életnyi idő alatt csak háromszor-négyszer, de ez semmi ahhoz képest, ahogy az a kétségtelenül elesett, kisebesedett, brutális anya megtagadja fiát, és otthagyja állami törődésre a leszerelt idegenlégiós zsül bácsi kezeiben. semmike se marad adós, anyák napi köszöntője sűrű kínkívánság, és persze az anya se rest, fájdalmas átkokat szór reá, süt belőlük a tapasztalat.

amelyben a niagara autómosó és a fagyottan kettétört vízesés ugyanannak a jelenségnek a színe és visszája” – olvasható a kötet fülszövegében.

A semmike-dalokat június 4-én, szerdán a Turbina Kulturális Központban mutatják be. A verseskötetről Gács Anna kérdezi a szerzőt. A belépés ingyenes, a helyszínen kapható lesz a könyv, Röhrig Géza dedikálni is fog.

Fejléckép: Röhrig Géza (Fotó/Forrás: Margó Irodalmi Fesztivál)