Márai Sándor magyar és világirodalmi jelentőségét ma már talán senki sem vitatja. Számos róla szóló cikk, tanulmány, sőt könyv jelent meg az elmúlt évtizedekben – ennek ellenére aligha találunk köztük olyan munkát, mely egyszerre, egymás tükrében mutatja fel az írót és az embert, az életrajzot és a műveket, a történelmi körülményeket, illetve irodalmi hatásokat, a hatalmas életmű szellemi forrásvidékét, valamint posztumusz újrafelfedezését. Mészáros Tibor, a Petőfi Irodalmi Múzeumban letétben lévő Márai-hagyaték gondozója nagy ívű monográfiájában viszont pontosan erre vállalkozik – írják a szervezők a könyvbemutató meghívójában.

Mészáros Tibor: Egy 20. századi Odüsszeai (Fotó/Forrás: Líra Könyv)

Kitértek rá, az évtizedek kutatómunkájával összegyűjtött adatokra építve, a levelezés és a naplók mentén sorra veszi a teljes életút eseményeit, sorsfordulatait; bemutatja és elemzi a Márai-köteteket, feltárja a személyéhez kapcsolódó vitákat, árulkodó anekdotákat. „Nem riad vissza az akár egyazon alkotásban fellelhető ellentmondásos megnyilatkozások ütköztetésétől vagy a szerteágazó kritikai fogadtatás reflektív vizsgálatától, ugyanakkor ellenáll az egyes irodalmi berkekben divatos rutinszerű fanyalgásnak éppúgy, mint az elvakult rajongótábor leegyszerűsítő, sablonválaszokkal is megelégedő felszínes megállapításainak.

– áll a meghívóban.

A 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra megjelent kötetek és a Márai-hagyaték kapcsán Mészáros Tiborral Szörényi László Széchenyi-díjas irodalomtörténész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja beszélget, közreműködik Hirtling István.

Fejléckép: Márai Sándor (Fotó/Forrás: Csokonai Nonprofit Kft.)