Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?
Nat King Cole csinált belőle standardet, Michael Jackson kedvence volt, de Barbra Streisand is feldolgozta. Sokan talán nem is tudják, hogy Charlie Chaplin a Smile című dal szerzője.
Ismerősen cseng Anton Reicha neve? Ugye, hogy nem. Épp ezért döntött úgy Ivan Ilić zongoraművész, hogy a videósorozatban mutatja be ennek a cseh-francia zeneszerzőnek az életét.
A két zeneszerző 1875-ben találkozott először, és sok közöst vonást felfedeztek egymásban. Mindketten balettrajongók voltak. Így esett, hogy eltáncolták együtt a Galatea és Pygmalion koreográfiáját.
Beethoven Kilencedik szimfóniájának zárótétele, bármily népszerű legyen is, nem könnyen fogyasztható zene. Miért változik vásári komédiává ez a fenséges muzsika? És hogy lehet, hogy az Örömódát minden politikai ideológia himnuszává tudta tenni? – teszi fel a kérdést szlovén sztárfilozófus, Slavoj Žižek.
Sem a trombita, sem a kürt, de még a tenorok sem kapnak úgy a viccekben, mint a brácsások. Pedig szép versenyművek vannak a hangszerre Berlioztól, Bartóktól, s a hangja is szép.
Néhány hete volt Antolovics Péter első premierje a Budapesti Operettszínházban, a Hamupipőke ősbemutatóján mutatkozhatott be a nagyközönség előtt. A Nagymező utcai teátrumban az idei évadban még négy másik előadásban találkozhatunk vele.
Herman Ottó születésének százkilencvenedik, halálának száztizedik évfordulója alkalmából „legzseniálisabb s legmagyarabb tudósunk” címmel nyílik meg decemberben a Néprajzi Múzeum és az Országgyűlési Múzeum új kiállítása.
hírlevél
A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében
A neves elismerést idén is tíz kategóriában vehették át a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten.
Sokszor megkérdezik tőle, amikor bemutatkozik: „Ugye nem AZ a Bujtor? Ő erre büszkén feleli: „De. AZ a Bujtor.” Bujtor Balázs hegedűművész, zeneszerző – zseniális mesélő. Eddig mindig mások műsorában beszélt, most először lép saját stand-up előadásával közönség elé december 11-én 20 órakor az Eötvös10-ben.
A Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos ezúttal a villanydrótokon ücsörgő fecskék látványáról ír, amely kísértetiesen emlékeztet a kottafüzetekre. És ha már hangjegyek: Teddy Harpo meg is zenésítette a madarak által kirajzolt dallamot. Hallgassa meg ön is!
Vass Norbert novellafüzérében egy fiktív somogyi falu szürreális világa tárul elénk, ahol a népi babonák és a popslágerek szerves egységben alakítják a helyiek hétköznapjait. Kappanfölde kritika.
Az Oscar-díjas Adam Elliot egy újabb megindító, felnőtteknek szóló történettel kápráztatja el a nézőket. Az Egy csiga emlékiratai érzelmekkel teli stop-motion animációs film, ami már most a külföldi kritikusok kedvence, és számos díjra esélyesnek tartják.