Klasszikus

Melyik volt az év koncertje 2024-ben?

2024.12.31. 10:35
Ajánlom
Közhelynek számít, de idén sem volt egyszerű dolgunk, akár két tízes listát is össze tudtunk volna állítani az évad legjobb hazai koncertjeiből. Pedig mennyi mindent nem is hallottunk: amikor a cikk készült, újra és újra szembesülnünk kellett vele, hogy lám, ez is milyen jó lehetett, arra is érdemes lett volna elmenni... Listánk így természetesen szubjektív, ám hogy kissé kevésbé legyen az, olvasóink segítségét kérjük, mondják meg, szerintük melyik volt az év legjobb koncertje az alábbi tíz plusz kettő zenei esemény közül. A kiegészítéseket pedig a közösségi médiában várjuk!

Haydn: A teremtés (január 1. Müpa)

A Müpa hagyományos újévi koncertjének szinte már bérelt helye van a listánkon, hiszen hogyan is lehetne lélekemelőbb módon kezdeni az esztendőt, mint azokkal a varázslatos pillanatokkal, amikor Haydn A teremtés című oratóriumában a világ kezdetét lefestő káosz után először hasít bele a sötétbe egy fénysugár? Hát még ha olyan kiváló előadók szólaltatják meg a művet, mint az Osztrák–Magyar Haydn Zenekar, Fischer Ádám vezényletével, akikhez a Magyar Rádió Énekkara társult. No és a szólisták! Nem is tudom, hallottunk-e már olyan ihletett első megszólalást, mint a bariton Benjamin Appltől – szerencsére az énekest az év folyamán máskor is hallhattuk Magyarországon. De említhetnénk Mojca Erdmann szárnyaló hangját a madarakat megjelenítő részletben, és hazai büszkeségünket, Rab Gyulát is.

Riccardo Muti és a Chicagói Szimfonikus Zenekar (január 24. Müpa)

A zenekedvelők már számítottak rá, hogy különleges élményben lesz részük, így egy gombostűt sem lehetett leejteni a Müpa nézőterén, mikor a nyolcvanhárom éves maestro és kiváló zenekara a színpadra léptek. Izgalmas programjuk minden darabja Itáliához kötődött, noha egyetlen olasz szerző sem szerepelt a műsoron. Mégis Philip Glass épületfestő zenéjének misztikuma, Mendelssohn Olasz szimfóniájának lendületes táncai, valamint Richard Strauss Itáliából című szimfonikus költeményének napfényes tájai olyan lényeglátó hitelességgel szólaltak meg, amire ritkán találunk példát. Lám, ez történik, ha az olasz témákat olyasvalaki tolmácsolásában hallhatjuk, akinek a vérében van ez a kultúra – no és persze ha egy ilyen pompásan játszó, gazdag színpalettával rendelkező zenekar muzsikál a keze alatt.

Budapesti Fesztiválzenekar – Kompasszió (március 25. Müpa)

Hozzánk is eljutott az a külföldön pár éve már népszerű trend, amely látszólag nagyon távoli műveket helyez egymás mellé, gyakran tételenként is vegyítve eltérő korok, stílusok alkotásait. Habár a konzervatívabb ízlésvilágú zenebarátok megütközhetnek azon, hogy ebben az esetben például Bach egyedülálló Máté-passiójának részei közé népzenei és improvizációs részek is kerültek, de ha kellően érzékeny és muzikális alkotó állítja össze a programot, a hallgatóság egészen különleges, revelatív élményben részesülhet. Így történt ez a Budapesti Fesztiválzenekar, Fischer Iván, nagyszerű szólistáik, a Cantemus Vegyeskar és Gyermekkar, illetve közel-keleti hangszeres vendégeik esetében is, akik húsvét közeledtével megrendítően tolmácsolták a béke és az együttérzés szavait.

RenaudCapucon-154840.jpg

Renaud Capuçon (Fotó/Forrás: Magyar Rádió Művészeti Együttesei)

Renaud Capuçon és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara (május 8. Zeneakadémia)

Azt eddig is tudtuk, hogy Renaud Capuçon kiváló hegedűművész, ám ezen az estén arra is ráébredhettünk, hogy milyen remek karmester – egyre gyakrabban szembesülhetünk a ténnyel, hogy a jó muzsikus akkor is képes érdemlegeset alkotni, ha nem a saját hangszerével dolgozik: a zenei mondanivalót számos módon lehet közvetíteni. Miután meghallgathattuk a művész tolmácsolásában Schumann többszörösen is hátborzongató háttértörténetű, kései hegedűversenyét, Capuçon pálcát ragadott, és egy olyan temperamentumos Dvořák 8. szimfóniát vezényelt, ami a legnagyobb dirigenseknek is becsületére vált volna. Milyen dúsan áradtak a cseh szerző melódiái a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara művészeinek előadásában! A koncert dallamai még napokig a hallgatóság fülében csengtek.

Köszönjük, Eötvös Péter! (július 18. BMC, Fesztivál Akadémia Budapest)

Eötvös Péter munkássága mindig is kiemelten fontos volt a Fesztivál Akadémiát alapító művészházaspár, Kokas Katalin és Kelemen Barnabás számára, így az idei koncertsorozat keretében monumentális modern-kortárs zenei hangversennyel búcsúztak a márciusban elhunyt zeneszerzőtől. Az A call című, Joyce-ihletésű szólóhegedű-darabtól Bartók, Schönberg, Schnittke és Kurtág György művein, valamint Lukács Miklós földöntúli megemlékezésén keresztül jutottunk vissza a komponista alkotásához. Mennyiféle módon képes rezonálni az új és legújabb zene a minket körülvevő világra! Az emlékezést pedig azok az irodalmi szövegek tették teljessé, amelyeket Molnár Piroska egészen személyes hangon szólaltatott meg. Jó nekünk itt lenni, érezhettük, a mai zene minden más korszaknál inkább nekünk szóló világában.

A piacere” – Meglepetések (augusztus 25. Pannonhalmi Főapátság, Arcus Temporum Művészeti Fesztivál)

A klasszikus és kortárs zene találkozására épülő pannonhalmi fesztivál több, mint koncertek puszta sorozata, az egész eseménysor együttesen ad olyan lelki élményt, amilyenben egy hétköznap este ritkán lehet részünk. Mégis, ebből a megrendítő lelki élményből is kiemelkedik a vasárnap hajnali koncert, amelyen párnákon kuporgott a közönség a Bazilika homályos szentélyében, és a hajnal első hírnökét, Mozart e-moll szonátáját hallgatta Keller András és Várjon Dénes előadásában. Majd az idei év másik középpontba állított alkotója, Eötvös Péter Music for New York című alkotása következett, hangfelvételre és improvizációra épülő, kint és bent, érzékelés és álmodozás ellentétét feloldó kompozíció, amelyet ezúttal Klenyán Csaba klarinétjátéka teljesített ki. (A fesztivál többi részében fellépő Concerto Budapestet tehát ezen a hajnalon főzeneigazgatója és egyetlen tagja képviselte.) És ha ekkor még nem tudtuk, reggel van-e már, a szabadba kilépve az első napsugarak mutattak rá.

Air – a Baroque Journey (október 8. Zeneakadémia)

A koncertműsor-szerkesztés egészen új útjait járta be a világhírű hegedűművész, Daniel Hope ezen a jórészt ismeretlen 17. századi zeneszerzők műveire épülő hangversenyen – ha nem kapcsolódna a kijelentéshez egy kis negatív színezet, azt mondanám, a popkoncertek világát idézte meg. Ez az est kiváló lehetőséget nyújtott azoknak, akik az ismeretlen zenét először csak kiskanállal szeretnék megkóstolni – apró részletek hangzottak el, gyakran csak egy-egy tétel, sok táncos karakterű alkotás, amelyeket maga a hegedűművész konferált fel, érdekességekkel megtűzdelve. Még azt is megtudhattuk, ki volt az ír zenében az a kulcsfontosságú szerző, aki Magyarországról származott. A kiváló produkciókban Hope nagyszerű régizenész partnerei is részt vettek, akik közül feltétlenül ki kell emelni az ütőhangszeres Michael Metzlert.

EschenbachMAV1-164639.jpg

Christoph Eschenbach (Fotó/Forrás: Steirer Máté / MÁV Szimfonikus Zenekar)

Christoph Eschenbach és MÁV Szimfonikus Zenekar (október 26. Zeneakadémia)

Egy újabb zenészóriás érkezett ősszel Budapestre, az életének nyolcvanötödik évében járó német zongorista-karmester, aki nem csupán pályája egy emblematikus darabját vezényelte el, Mahler I. szimfóniáját, a 19. századi „régi világot” elbúcsúztató, megrázó erejű alkotást, hanem arra is vállalkozott, hogy kiemelkedő fiatal muzsikusokkal szerepeljen együtt. Abouzahra Amira hegedű- és Fejérvári Zoltán zongorajátéka üde színt adtak Mendelssohn derűs hangvételű kettősversenyének. Örök ifjúság – hirdette a koncert alcíme, és valóban úgy érezhettük, fiatalság és érett kor, a múlt iránti nosztalgia és a jövőbe vetett remény találkozott ezen a koncerten. Miközben gigászok nyújtottak kezet egymásnak, a muzsika mégsem veszítette el emberi arcát.

Daniele Gatti és a Drezdai Staatskapelle (november 15. Müpa)

Új zeneigazgatójával indult turnéra a világ egyik legrégibb zenekara, a lassan ötszázadik születésnapjához közelgő Drezdai Staatskapelle. Műsoruk a nemrég elhunyt finn zeneszerző, Kaija Saariaho egy igen jellemző, meditatív hangulatú művével indult, hogy aztán teljes egészében Schumann-nak szenteljék az est többi részét. Az együttes kedvelt partnerével, a hegedűművész Frank Peter Zimmermann-nal muzsikált együtt, aki a kortársak szerint az őrület nyomait mutató versenyművet kellően egzaltáltan adta elő. A második részben sokkal nyugodtabb zene következett, a Rajnai szimfónia, amelynek derűsen virtuóz részei között a méltóságosabb Katedrális tétel jelentette a legszebb élményt. Bár Daniele Gatti vezénylése néha kicsit szeszélyesnek tűnik, muzikalitása ezúttal is különleges élményt nyújtott.

Cyrille Dubois áriaestje (december 18. Zeneakadémia, Haydneum)

Mire erre a karácsonyi koncertre sor került, a különböző streamingplatformok jóvoltából már megismerhettük a rangos International Classical Music Awarddal kitüntetett lemezt, amelyen a francia tenorista mellett a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar működött közre, Vashegyi György vezényletével. De ami a lejátszóban puszta érdekességnek tűnt, magával ragadó elevenséggel csendült fel az élő koncerten. Persze a francai barokk muzsikával sokszor találkozhattunk már a karmesternek köszönhetően, ezek az elfeledett művek mégis az újdonság erejével tudtak hatni. A pálma persze így is Rameau-t illeti, akinek darabjai úgy fénylettek a sok kis érdekesség sorában, mint gyémántok a szépen-színesen csillogó homokszemcsék között – elég, ha a második részben, A Boréadokból felcsendülő zenekari tételre gondolunk, amelyet természetesen ragyogóan is játszott a zenekar.

Kolonitskaloz-155342.jpg

Kolonits Klára, Busa Gabriella, Dinyés Dániel A kalózban (Fotó/Forrás: Csibi Szilvia / Nemzeti Filharmonikusok)

+ 1 koncertszerű opera: Bellini: A kalóz (november 6. Müpa)

A Magyarországon ritkán hallható alkotás különlegessége mellett elsősorban a nagyszerű szereposztásnak köszönhető, hogy az évad operakoncertjei közül épp erre esett a választásunk. Pedig ha pusztán a Nemzeti Filharmonikusok műsorát nézzük, akkor se lett volna olyan egyszerű a döntés. Ám az, hogy végre ismét bel canto operában hallhattuk Kolonits Klárát énekelni, már önmagában ünneppé tette az eseményt, hiszen ritkán van rá lehetőségünk, hogy a fantasztikus szoprán énekesnő produkcióját a hozzá legjobban illő repertoárban csodálhassuk meg. A lenyűgöző könnyedséggel, éteri pianókkal és felsorolhatatlanul sok szépséggel előadott áriák mellett persze a zenekar is kitett magáért, akik ezen az estén Dinyés Dániel vezényletével muzsikáltak. Áradó dallamok és az emberi hang varázsa – nem is kell több indoklás, miért épp ez az opera került föl a listánkra.

+ 1 különlegesség: Stockhausen: Csillagszó (december 20. Magyar Zene Háza)

Ezt az estet a szó legszorosabban vett értelmében talán nem is lehetett koncertnek nevezni, hiszen a Stockhausen-kompozíciót lehetetlen elejétől végéig egészben befogadni, ám a rendhagyó és izgalmas műsorszerkesztéseiről ismert MIKAMO Közép-Európai Kamarazenekar olyan szép és szokatlan élménnyel ajándékozta meg a hallgatóságot, hogy az esemény megérdemel egy külön kategóriát. A csillagképek világán végigvezető, furán meditatív muzsika inkább egyfajta lelassulást és befelé fordulást eredményezett, mint a nyugati kultúrában megszokott zenehallgatást és művészi befogadást. Ám azt is megmutatta nekünk, hogy lehetséges máshogyan is figyelni, mint a hétköznapokban, a keleti filozófiák csendes szemlélődésével, szinte eggyé válva mindazzal, ami körülvesz minket.

Szavazzon ön is az év koncertjére, január 15-ig!

Amennyiben a lenti szavazáson nem látható minden lehetséges válasz, a teljes lista itt érhető el. >>>

 

Loading...

Fejléckép: Cyrille Dubois és Vashegyi György a december 18-i koncerten (fotó/forrás: Pályi Zsófia / Haydneum)

Benjamin Appl: „A Winterreise az emberi lét alapjait kérdőjelezi meg”

Kapcsolódó

Benjamin Appl: „A Winterreise az emberi lét alapjait kérdőjelezi meg”

Az interjú elején rögtön azzal indít, mennyire várja a koncertet, hiszen Budapest az egyik kedvenc városa. Benjamin Appl legközelebb az Óbudai Zsinagógában hallhatjuk, ahol Schubert Winterreiséját adja elő Villányi Dániel zongoraművésszel.

A természet és a lélek viharai zenében – három kis beszámoló a Fesztivál Akadémia Budapest idei koncertjeiről

A természet és a lélek viharai zenében – három kis beszámoló a Fesztivál Akadémia Budapest idei koncertjeiről

Idén júliusban is zenével töltötte be az ekkortájt már üresen kongó koncerttermeket Budapest legnagyobb nyár közepi klasszikus zenei eseménysorozata, a Kokas Katalin–Kelemen Barnabás művészeti vezetésével létrejött Fesztivál Akadémia Budapest.

Párbeszédek ég és föld között – ilyen volt az Arcus Temporum Művészeti Fesztivál

Párbeszédek ég és föld között – ilyen volt az Arcus Temporum Művészeti Fesztivál

Az idén húszéves Arcus Temporum fesztiválon a zene, a többi művészeti ág, a lelkiség és a fontos találkozások azt is megmutatták, hogy ember és ember között is áthidalható a távolság.

Christoph Eschenbach: „Érzem, hogy köt valami Magyarországhoz”

Christoph Eschenbach: „Érzem, hogy köt valami Magyarországhoz”

Nemrég két koncerten is vezényelte a MÁV Szimfonikus Zenekart a világhírű zongoraművész-karmester, Christoph Eschenbach. A mesterrel a Zeneakadémián tartott főpróba után tudtunk röviden beszélgetni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Operát írtak porszívóra – beszélgetés Iván Sárával és Perczel Enikővel

Kortárs operabemutatóval indította az évet a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, az Előjáték Lear királyhoz a vidéki teátrum számára készült. A zenei tagozat fiatal tehetsége, az Olaszországban zeneszerzést tanult Iván Sára írta a partitúrát, a librettóért Perczel Enikő dramaturg felelt. A közös munkáról, a mű születéséről és egy különleges porszívóról beszélgettünk velük.
Jazz/World

A sanzonok királynője – a Benczúr Házban látható Nádasy Erika Piaf-estje

Egy halhatatlan legenda, Edith Piaf drámai fordulatokkal teli élettörténete és magukkal ragadó, keserédes érzelmekkel teli dalai elevenednek meg február 25-én a Benczúr Házban. A francia sanzonénekesnőt a darab írója, Nádasy Erika kelti életre.
Könyv

A Bálnában rendezik meg a Könyvfesztivált, Janne Teller lesz a díszvendég

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése közzétette, hogy idén mikor rendezik meg a 96. Ünnepi Könyvhetet és a 30. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. 
Klasszikus

Lunchtime koncertek indulnak az ELTE Bölcsészettudományi Karán

Az ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézetének művészeti instruktor mesterképzési szakos hallgatói 2025 februárjától egyedülálló koncertsorozatot indítanak: zeneművészeti egyetemek hallgatói kapnak fellépési lehetőséget a Trefort-kertben.
Klasszikus

Dán szerelmi történettel búcsúzik az Erkel Színháztól az Opera

Több mint háromszáz fős előadói apparátus szólaltatja meg a százötven éve született Arnold Schönberg Gurre-dalok című, monumentális oratóriumát február 15-én az Erkel Színházban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Zimán János hegedűművész

Fájdalmas veszteség érte a Szegedi Szimfonikus Zenekart: február 11-én tragikus hirtelenséggel elhunyt Zimán János, a zenekar második hegedű szólamának szólamvezetője – adta hírül az együttes. A művész hatvanhat évet élt.
Klasszikus ajánló

Szenvedélyes olasz melódiákkal tér vissza Budapestre Vittorio Grigolo

Olasz dalesttel készül operaházi bemutatkozására Vittorio Grigolo. A világhírű olasz tenor partnere a Sztárestek zongorával című sorozat február 16-i estjén Cristiano Manzoni zongoraművész lesz.
Klasszikus ajánló

Lunchtime koncertek indulnak az ELTE Bölcsészettudományi Karán

Az ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézetének művészeti instruktor mesterképzési szakos hallgatói 2025 februárjától egyedülálló koncertsorozatot indítanak: zeneművészeti egyetemek hallgatói kapnak fellépési lehetőséget a Trefort-kertben.
Klasszikus ajánló

Az élő zenei hagyomány megünneplésével jubilál a Cziffra Fesztivál

Fazil Say estjével, hazai sztárokkal, tudományos előadással és határátlépő zenei programokkal várja a közönséget a 10. Cziffra Fesztivál, amelyet idén február 13. és 23. között rendeznek meg.
Klasszikus ajánló

Dán szerelmi történettel búcsúzik az Erkel Színháztól az Opera

Több mint háromszáz fős előadói apparátus szólaltatja meg a százötven éve született Arnold Schönberg Gurre-dalok című, monumentális oratóriumát február 15-én az Erkel Színházban.