Honnan ered a közös koncert ötlete a Ligeti Ensemble-lal?
Két éve ilyenkor már elkezdtünk készülni a 2023-as Ligeti 100 ünnepségsorozatra, és Gőz László felkért, hogy egy progresszív, modern, improvizatív vonalat képviselve hozzak létre egy saját produkciót és legyek jelen a centenárium egyik koncertjén. Teljesen szabadkezet kaptam, és bár sokat foglalkoztam Ligetivel tanulmányaim során, mégis úgy éreztem, végig kell hallgatnom az összes Ligeti-művet, hisz olyan zenei ötletet kerestem, ami inspirál és új utakat nyit számomra.
Kezdetektől a Cimbiózis Trióban gondolkodott?
Nem éreztem kötelező jellegűnek, de mivel velük az együttes alakulása óta folyamatosan egy kortárs klasszikus zene felé hajló improvizatív, szabad zenei nyelvet beszélünk, úgy ítéltem meg, ez a felállás lesz a legkézenfekvőbb.
Cimbiózis Trió (Fotó/Forrás: Hrotkó Bálint)
Mi alapján választott végül műsort?
Nagy szívfájdalmam, hogy Ligeti nem írt darabot cimbalomra, de ha már ez a helyzet, ott volt a szabadság, hogy bármelyik művét választhatom alapul. Nagyon megtetszett a tíz darab, amit fúvósötösre írt. Ezeket ismertem már, és újrahallgatva azt éreztem, hogy
ez a tíz kis darab abszolút megengedi azt, hogy a Cimbiózissal reflektáljunk, tehát a tételeket szabad improvizációkkal kössük össze, megerősítsük a darabok hangulatait, karaktereit, és adott esetben alá- vagy föléjátsszunk.
Felhívtam Klenyán Csabát, aki nemcsak nagyon jó barátom, de sokat zenéltünk is együtt, hisz volt egy lemezünk a Cimbiózissal, amin ő is közreműködött. Csaba ekkor mondta, hogy a Ligeti Ensemble-nak ez a mű repertoáron van, így a kérdés csak az volt, van-e kedvük egy ilyesfajta együttműködéshez. Szerencsére örömmel igent mondtak.
Hogyan készültek erre az előadásra?
Először kitaláltam a megfelelő dramaturgiáját a produkcióknak. Aztán a szekciópróbák következtek: a Ligeti Ensemble fúvósegyüttese – Benyus János, Ella Dániel, Kaczander Orsolya, Mohai Bálint és Klenyán Csaba – magával az eredeti darabbal készült, én pedig az improvizációs vázlatokkal, gondolati sorral és a megkomponált részekkel kezdtem dolgozni a Cimbiózis triómmal. Amikor mindenki tudta a feladatát, akkor próbáltunk közösen.
Lukács Miklós (Fotó/Forrás: Kleb Attila)
A művet később lemezre is vették. Hogyan jött a lemezfelvétel ötlete?
A BMC Records a centenárium alkalmából élő lemezfelvételt tervezett, amit végül el kellett halasztanunk, mivel a tévéfelvétellel együtt nem lehetett lemez minőségű hangot felvenni. Így most, utólag készül a lemez, aminek tulajdonképpen örülök, mert
van lehetőségem még egyszer újragondolni az egészet, már az előadás fényében.
Volt már együttműködése a Ligeti Ensemble-lal?
Igen. Már a megalakulásukkor játszottam velük Eötvös Péter Da Capo című művét, amit azóta a Concerto Budapest „Hallgatás Napja” című kortárs zenei fesztiválján többször terveztünk játszani, de mindig valami közbejött. Nagyon remélem, hogy egyszer sikerül végre újra közösen színpadra vinnünk ezt a művet.
Ligeti Ensemble (Fotó/Forrás: Hrotkó Bálint)
Képes egy klasszikus zenét játszó együttes is arra a szabad improvizációhoz szükséges figyelemre és interakcióra, ami a Cimbiózisban állandóan jelen van?
Természetesen igen, de más eszközökre van hozzá szükség, és több ember együttjátékánál ez összetettebb és nehezebb feladat. Ha a kortárs zenéről beszélünk, egy összeszokott szimfonikus vagy kamarazenekarnál is különösen fontos elvárás lehet ez, hisz élő szerzőknél sokszor előjön a zeneszerzők improvizatív készsége is.
Tapasztalataim szerint csak az igazán nagyok képesek ilyen típusú figyelemre és interakcióra, de ők erre törekednek is.
A Ligeti Ensemble tipikusan ilyen. Ehhez a fajta muzsikáláshoz különleges szenzitivitásra van szükség a zenészek részéről, hogy folyamatosan együtt legyenek, együtt éljenek és lélegezzenek az éppen aktuális szólistával. Ebből alakulhat aztán ki egy sajátos interpretáció – különböző fő- és mellékszereplőkkel – és egy folyamatos interakció.
További információ és jegyvásárlás ide kattintva! »»»
Névjegy
Az Erkel-, Liszt-, Artisjus-, Magyar Örökség- és Prima díjas cimbalomművész hangszerének a világon egyik legtöbbet foglalkoztatott és legsokoldalúbb muzsikusa. A világ legnagyobb jazz-zenészeivel játszik, fellépett már London és New York legnevesebb koncerttermeiben. Virtuóz cimbalomjátékát sok kontinensen ismerik már, a magyar előadók közül elsőként léphetett fel a Jazzopen Stuttgarton, és az első cimbalmos volt, aki a Wigmore Hall színpadán fellépett.
Művészetében a kortárs zene, a jazz és különböző népek zenéi tökéletes szimbiózisban állnak, játéka több mint ötven lemezen hallható.
Legújabb albuma a Timeless, amely a BMC Records gondozásában jelent meg 2024-ben. A lemezen Lennon–McCartney, Sting, Morricone, Bernstein, Keith Jarrett, Harold Arlen és Seress Rezső közismert dalait a kortárs kánonnal egyenértékű módon, saját egyéniségéhez híven és hangszerének sokoldalúságát is reflektorfénybe állítva adja elő. A feldolgozásokat egy saját szerzemény, az Aura – Hommage à Eötvös Péter egészíti ki, amelyben Lukács Miklós a közérthető dallamosság és a kortárs zenei tapasztalat egybeforrasztásával hoz létre új minőséget.
Támogatott tartalom.
Fejléckép: Lukács Miklós (fotó/forrás: Kleb Attila / Concerto Budapest)
hírlevél
