„Mindig is mondtam, olyan vagy, mint egy vulkánkitörés.” „A mennyországig repít, ahogy zenélsz…” Ez csak két komment a sok ezerből, amelyekkel tele van Michael Andreas Häringer zongoraművész Facebook-oldala, egy olyan közösségi médiafelület, amely rohamosan közelít az egymilliós követőszám felé.
Michael Andreas Häringer német szülőktől született Barcelonában, 2001-ben – igen, 90-es évekbeli gyerekként nekem is furcsa, hogy a kétezres kölykök már nem csak hogy lábra álltak, de akár már a kocsmában is kiszolgálják őket; de hát telik az idő. Michael Andreas hamar a zene közelébe került. Négyévesen már kórusban énekelt, itt találkozott először a zongorával is.
Otthon állandóan arról kérdezgettem édesanyámat, játszhatok-e a zongoránkon, ő pedig természetesen nem tartott vissza
– emlékezett vissza egy interjúban. Később, kilencévesen a barcelonai konzervatóriumban, a Conservatori Municipal de Músicában folytatta tanulmányait.
Hétévesen adta első nyilvános koncertjét, ami hamar megnyitotta az ajtót a komolyabb helyszínek felé is. Még ebben az évben benevezett az első zenei versenyére, és fellépett néhány európai városban, de Saro Paulóban is. Saját bevallása szerint karrierje egyik mérföldköve volt, amikor a luzerni Grosser Saalban Mozart XII. zongoraversenyét játszotta.
De nem is lenne igazi csodagyerek a csodagyerek, ha zenét nem szerezne. Michael Andreas komponál, első művét rögtön zongorára és zenekarra írta. 2015-ben, tizennégy évesen Erwin Schrott operaénekes vezényletével adták el az El manisero című közkedvelt műdalra írt fantáziáját a Bajor Állami Operában. Két évvel később Rahmanyinov egykori villájában játszott, és megkapta a Rahmanyinov Alapítvány ösztöndíját.
Nem mondhatnánk, hogy Michael Andreas megmarad a hagyományos klasszikus zenei közegben, igaz, ezért nem is lehet hibáztatni. Miközben számos komolyzenei versenyen részt vett, gond nélkül benevezett az America’s Got Talent spanyol kiadásába, amit szépen meg is nyert. Zeneszerzőként egyaránt alkot klasszikus zeneműveket, film- és elektronikus zenét. „Mindkét zenei stílusban próbálok alkotni, és azt szeretném, ha ez a jövőben is lenne. Úgy érzem, ebben a pillanatban még nem lennék képes dönteni a kettő közt” – nyilatkozta.
De miért olyan rajongott előadó Michael Andreas?
A klasszikus zenei közegben még mindig hatalmas vonzerőt képvisel a csodagyerek jelenség – sokkal inkább, mint bármely más zenei műfajban. Mivel a műfaj közönsége általában idősebb, mint a legújabb könnyűzenei műfajoké, egy fiatal előadó fokozott sikerre számíthat. De Michael Andreas közönségének másik része épp a tizenéves korosztály, akik számára példakép egy olyan fiú, aki virtuóz módon játszik Haydnt, Mozartot, de Whiz Khalifa vagy Ed Sheeran számainak feldolgozásait is. Az ő szemükben a zongorista legalább annyira YouTube-sztár vagy influenszer, mint amennyire zenész.
A Michael Andreas-imidzshez hozzátartozik a felmenők említése. A legégetőbb kérdésre is választ kell adnom a cikkel:
valóban Liszt szépunokája ez a lassan tizennyolc éves fiú?
Liszt Ferencnek volt ugyanis egy női tanítványa, Sophie Menter (1846-1918), aki amúgy őrülten szerelmes volt a mesterbe. A Lisztnél több mint harminc évvel fiatalabb Sophie Mentert egyenesen a magyar virtuóz reinkarnációjának nevezték Párizsban, és a szentpétervári konzervatórium tanári állását is elnyerte. Ugyan a monográfiák erről nem tesznek említést, kettejük találkozásából állítólag gyerek született, az ő leszármazottjának nevezi magát Michael Andreas.
Az biztos, hogy hallani fogunk róla még.
hírlevél
