Klasszikus

Bach bűvöletében – Százhúsz éves a Lutheránia

2025.01.10. 16:10
Ajánlom
Bach Karácsonyi oratóriumára várja az érdeklődőket a Lutheránia Ének- és Zenekar január 12-én, vasárnap este 18 órától a budapesti Deák téri evangélikus templomban. Vezényel Kamp Salamon Kossuth-díjas karnagy, az MMA rendes tagja, aki állítja: Bach zenéje táplálja a vágyat az üdvösségre.

Zeneakadémiai növendékei nemrégiben megkérdezték Kamp Salamon egyetemi professzortól, hogy „Tanár Úr, hányszor vezényelte már a János-passiót?” A Lutheránia Ének- és Zenekar Kossuth-​díjas karnagya, a budapesti Bach-hét művészeti vezetője ekkor utánaszámolt: Bach János-​passiója eddig hatvannyolcszor szólalt meg a vezényletével – nem számítva a próbákat –, a Karácsonyi oratórium negyvenkilencszer, a h-​moll mise harmincszor. A Karácsonyi oratórium következő előadásán mintegy harmincöt zenekari muzsikussal és hatvan kórusénekessel, valamint a magyar komolyzenei élet neves énekművészeivel szólaltatja meg a IV–VI. kantátát január 12-én, vasárnap 18 órától a budapesti Deák téri evangélikus templomban. Közreműködik: a Lutheránia Énekkar és a Budapesti Vonósok Kamarazenekar, valamint Lőkösházi Mária és Gyüdi Eszter szoprán, Bakos Kornélia alt, Megyesi Zoltán tenor és Najbauer Lóránt basszus szólóénekes, továbbá Dobozy Borbála Liszt Ferenc-díjas csembalóművész, az MMA rendes tagja és Mekis Péter orgonaművész. Igazi közösségi ünnepre lehet számítani a 120 éves Lutheránia előadásán!

Hogyan kezdődött? Kamp Salamon az isteni gondviselés működését látja a Lutheránia 120 évében. „Johann Sebastian Bach neve 1818-ban jelent meg először nyomtatásban Magyarországon. Ennek előzménye, hogy Molnár János, a Deák téri magyar nyelvű gyülekezet első lelkésze Jénában tanítványa volt a Bach-életrajzíró Johann Nikolaus Forkelnek, aki még ismerte a Bach-fiúkat: Wilhelm Friedemann és Carl Philipp Emanuel Bachot. Molnár János hazatérve aztán megjelentette Forkel gyülekezeti kórusokról írt munkáját, amely példaként állítja a barokk kori mester lipcsei működését az utókor elé, és a saját gyülekezetében is szorgalmazta a Bach-​korálok, -kantáták ​éneklését.

A pesti gyülekezet a bachi példa nyomán kantátazenés istentiszteletekkel kezdte ünnepelni kiemelkedő alkalmait.

1862-ben férfikar szerveződött, amely a Deák téri orgonakarzatról segítette a gyülekezet éneklését, az akkori énekeskönyvek ugyanis dallamot még nem tartalmaztak, csak szöveget” – magyarázza Kamp Salamon.

470136458_997003749128641_248586864792968445_n-152634.jpg

A Lutheránia Ének- és Zenekar koncertje (Fotó/Forrás: Felvégi Andrea / MMA)

A Lutheránia Dalkör 1904-ben alakult, első karnagya Bruckner Frigyes, a német gyülekezet kántora volt. Az első világháború után Mendöl Ernő fővárosi énektanár támasztotta fel a kórust, a bachi tradíció szempontjából döntő az 1922-es esztendő is, amikor főorgonista lett Zalánfy Aladár, aki Weltler Jenővel egyedülálló Bach-​kultuszt hozott létre hazánkban. A kiváló szervező lelkész, Kendeh Kirchknopf Gusztáv 1926-tól, Kapi-Králik Jenő, a gyülekezet orgonistája 1930-tól, Weltler Jenő, a gimnázium énektanára 1942-től vette át a kórus irányítását. A Lutheránia Ének- és Zenekar karnagya 1987 óta Kamp Salamon, akinek életprogramja: megszólaltatni Johann Sebastian Bach összes egyházi kantátáját – mind a kétszázat!

„A szocializmus évtizedeiben a Deák téri templom volt az egyetlen hely Magyarországon, ahol elhangzottak nagy Bach-művek, ráadásul jelentős előadóművészek, például az Operaház tagjai énekeltek nálunk. Emlékszem, a h-moll mise előadásakor még a földön is ültek, zsúfolásig megtelt a templom – idézi fel Kamp Salamon. – A kantátazenés istentiszteleteket azzal a szándékkal indítottam el, hogy kövessem mesterem, Bach gyakorlatát, és a vasárnapi igehirdetéshez kapcsolódva szólaljanak meg a művek az egyházi év megfelelő napján. Johann Sebastian Bach ugyanis hitt a teremtett világ tökéletességében, úgy tartotta, hogy mindennek és mindenkinek meghatározott helye és feladata van az életben.

Alkotás közben – a teremtő folyamaton keresztül – voltaképpen a Teremtőt „utánozta”, ezért is törekedett a tökéletességre.

Bibliájának margójára feljegyezte: „az imádkozó, áhítatos, hívő zenében Isten az ő kegyelmével mindenkor jelen van” – lutheránus neveltetésemnél fogva pontosan értem, hogy az áhítatos szó Bach számára nem egyszerűen a csendes, jószívű, templomba járó lelket jelentette, hanem az Isten szavát szomjazó embert, vagyis az Isten felé fordulást.  Azt az élethelyzetet, amit ember nem tudna magától létrehozni: amikor isteni erőtérbe kerül a mű és annak megszólaltatója, az előadás és a közönség.”

Pilinszky János úgy tartotta, hogy Bach zenéje „örök útbanlét Istenben”, a „centrum zenéje”. Kamp Salamon hozzáteszi: híradás a magasabb szintű valóságról, és ez az, amit sóvárogva keresünk mindannyian. Bach zenéje táplálja a vágyat az üdvösségre. Ezért is lehetséges az, hogy a világ minden pontján értik és érzik a mester műveit. A Lutheránia karnagya Pál apostolt idézi: „Én ültettem, Apollós öntözte, de a növekedést Isten adta…” „Tudom, hogy a Lutheránia Ének- és Zenekar az isteni szeretet fényében áll – teszi hozzá –, tudom, hogy ez a munka a Teremtő örömére van.”

Szerző: Tóth Ida

Forrás: MMA

Fejléckép: Kamp Salamon (fotó/forrás: Felvégi Andrea / MMA)

„Bach hitt a teremtett világ tökéletességében” – interjú Kamp Salamonnal

Kapcsolódó

„Bach hitt a teremtett világ tökéletességében” – interjú Kamp Salamonnal

A Lutheránia Ének- és Zenekar karnagya, Kamp Salamon Kossuth-díjas karmester, egyetemi tanár, a MMA rendes tagja tanítványságról, a látható és láthatatlan világról, valamint az isteni harmóniáról mesélt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Operát írtak porszívóra – beszélgetés Iván Sárával és Perczel Enikővel

Kortárs operabemutatóval indította az évet a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, az Előjáték Lear királyhoz a vidéki teátrum számára készült. A zenei tagozat fiatal tehetsége, az Olaszországban zeneszerzést tanult Iván Sára írta a partitúrát, a librettóért Perczel Enikő dramaturg felelt. A közös munkáról, a mű születéséről és egy különleges porszívóról beszélgettünk velük.
Jazz/World

A sanzonok királynője – a Benczúr Házban látható Nádasy Erika Piaf-estje

Egy halhatatlan legenda, Edith Piaf drámai fordulatokkal teli élettörténete és magukkal ragadó, keserédes érzelmekkel teli dalai elevenednek meg február 25-én a Benczúr Házban. A francia sanzonénekesnőt a darab írója, Nádasy Erika kelti életre.
Könyv

A Bálnában rendezik meg a Könyvfesztivált, Janne Teller lesz a díszvendég

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése közzétette, hogy idén mikor rendezik meg a 96. Ünnepi Könyvhetet és a 30. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. 
Klasszikus

Lunchtime koncertek indulnak az ELTE Bölcsészettudományi Karán

Az ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézetének művészeti instruktor mesterképzési szakos hallgatói 2025 februárjától egyedülálló koncertsorozatot indítanak: zeneművészeti egyetemek hallgatói kapnak fellépési lehetőséget a Trefort-kertben.
Klasszikus

Dán szerelmi történettel búcsúzik az Erkel Színháztól az Opera

Több mint háromszáz fős előadói apparátus szólaltatja meg a százötven éve született Arnold Schönberg Gurre-dalok című, monumentális oratóriumát február 15-én az Erkel Színházban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Zimán János hegedűművész

Fájdalmas veszteség érte a Szegedi Szimfonikus Zenekart: február 11-én tragikus hirtelenséggel elhunyt Zimán János, a zenekar második hegedű szólamának szólamvezetője – adta hírül az együttes. A művész hatvanhat évet élt.
Klasszikus ajánló

Szenvedélyes olasz melódiákkal tér vissza Budapestre Vittorio Grigolo

Olasz dalesttel készül operaházi bemutatkozására Vittorio Grigolo. A világhírű olasz tenor partnere a Sztárestek zongorával című sorozat február 16-i estjén Cristiano Manzoni zongoraművész lesz.
Klasszikus ajánló

Lunchtime koncertek indulnak az ELTE Bölcsészettudományi Karán

Az ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézetének művészeti instruktor mesterképzési szakos hallgatói 2025 februárjától egyedülálló koncertsorozatot indítanak: zeneművészeti egyetemek hallgatói kapnak fellépési lehetőséget a Trefort-kertben.
Klasszikus ajánló

Az élő zenei hagyomány megünneplésével jubilál a Cziffra Fesztivál

Fazil Say estjével, hazai sztárokkal, tudományos előadással és határátlépő zenei programokkal várja a közönséget a 10. Cziffra Fesztivál, amelyet idén február 13. és 23. között rendeznek meg.
Klasszikus ajánló

Dán szerelmi történettel búcsúzik az Erkel Színháztól az Opera

Több mint háromszáz fős előadói apparátus szólaltatja meg a százötven éve született Arnold Schönberg Gurre-dalok című, monumentális oratóriumát február 15-én az Erkel Színházban.