Nagy utat járt be a szűk padlástértől a Tate-ig Bak Imre, akinek festményeit mások mellett a világhírű londoni intézmény is őrzi. A Kossuth- és Herder-díjas művésszel a lassan érő sikerről, a kiapadhatatlan inspiráció titkáról és a szerencsés véletlenek jelentőségéről is beszélgettünk közelgő kiállítása kapcsán, amely szeptember 16-án nyílik az acb Galériában.

Márkus Anna, azaz Anna Mark idén ünnepelte 94. születésnapját. A Párizsban élő, magyar származású művésszel nemrég nyílt kiállításai kapcsán beszélgettünk többek között ‘56-ról, a francia fővárosban megtalált boldogságról és arról, miért is kötődik a mai napig annyira Szentendréhez.

Még mindig kevesen ismerik csak az ukrán származású Janet Sobel képzőművész nevét, aki az általa először alkalmazott technikával megbolygatta a művészettörténetet. A csorgatásos-csöpögtetéses módszer „feltalálójaként” ugyanis Jackson Pollockot tartják számon. Cikkünkből kiderül, miért is feledkezhetett meg Sobel érdemeiről a világ.

„Samu, viselkedj!” – szól rá szelíden a törpemalacra Soltész János, aki éppen locsol, amikor megérkezem. Röfögés, kutyaugatás és nappali kakaskukorékolás fogad a helyen, ahol olyan érzésem támad, mintha egyszerre csöppentem volna a Macskajaj és A Durrell család forgatására. Az Állatpark üzemeltetője, több mint negyven éve, önerőből, saját pénzén tartja fenn a fővárosban egyedülálló helyet, ahol többféle védett állatfaj is otthonra leltek már az évek során.

Szabadság, buli, önfeledt szórakozás, némi kultúrával megspékelve – a Sziget idén is hozza a formáját, a fesztiválozók pedig nagyon várták mindezt, főleg két év kihagyás után. Fura jelmezekbe bújt fiatalokból most sincs hiány, mindenki barátságos, és nagy csodálkozásunkra földön fetrengő fesztiválozókból is jóval kevesebbet láttunk, mint néhány évvel ezelőtt.

Mostanáig senki nem tudott annak a negyvenöt évvel ezelőtt készült televíziós riportnak a létezéséről, ami a Fidelio kutatásának köszönhetően került elő Ország Liliről. A hosszas kutatómunka eredményeként meglelt felvételt a művész születésének évfordulója alkalmából tárjuk a nyilvánosság elé.

Piros-fehér kockás terítő, kosárka, bor, tányérok, evőeszközök, poharak, almák, szőlő, kalács és öt szál rózsa – minden adott egy klasszikus piknikhez, vagy inkább egy randevúhoz a szabadban, amiről nem tudni, megtörtént-e egyáltalán, vagy csak elmaradt.

Elemlámpával a kezünkben nézegetjük Madarász Viktor Csikósok című olajfestményét az egykori nevén Rákospalotai Múzeum, ma a XV. Kerületi Kulturális Örökség Háza és Helytörténeti Gyűjtemény raktárában. A mű sötét tónusú, hatalmas kép, megannyi figura bújik meg rajta alig észrevehetően. Csikósok ülnek a tűz körül, szinte halljuk a gallyak ropogását.