Hogyan foglalnád össze a Szakcsi Rádió első fél évét?
Az indulást megelőző próbaadások ideje is fontos volt számunkra, jófajta kihívásként éltük meg minden percét. A 2024. április 30-i hivatalos kezdés óta eltelt hat hónap alatt pedig sokkal több álmunk vált valóra, mint amit reméltünk. Kulcsfontosságúnak bizonyult, hogy nyáron a háromnapos Szakcsi Rádió Jazz Fesztivált meg tudtuk rendezni Salföldön, hiszen ezzel a lépéssel elindultunk a brandépítés útján. Ahogy a sláger mondja, „Szól a rádió” – de a küldetésünk ennél jóval többről szól.
Arról, hogy minél több emberhez eljusson a jazz?
Szükséges, hogy egyre többen fedezzék fel ezt a zenei stílust – amit szinte lehetetlen definiálni, annyira sokszínű –, de a közszolgálatiság célja nem az, hogy a jazzt könnyedebbé téve, különböző műfajokkal vegyítve populárissá tegyük, mert ezzel a saját missziónkat negligálnánk. Ahogy a komolyzenének vagy az operának, a jazznek is vannak keretei, amikből nem szabad kilépni. A jazz rétegműfaj – és ez nem negatív jelző.
Minél többeket kell bevonni ebbe a világba úgy, hogy közben ne sértsük meg a határokat.
Kihasználva az online tér előnyeit, több felületen (Spotify, YouTube, Facebook), továbbá mobilapplikáció segítségével is elérhetők a Szakcsi Rádió tartalmai. Milyen pozitívumokkal jár mindez?
Egyre ritkábban nyúlunk CD, bakelit lemez vagy rádiókészülék után zenehallgatás céljából. Napjainkban jellemző, hogy az analóg dolgokat digitális megoldások váltják fel, ezért haladva a korral, a friss gondolkodás jegyében az MTVA a Szakcsi Rádió (valamint a Nemzeti Sportrádió és a Csukás Meserádió) révén belépett az online térbe. A mobilapplikációnkon keresztül nemcsak a műsoraink, hanem a zenelistáink – például a Jazzportré című műsorba meghívott művészek kedvenc zenéi – is pár mozdulattal elérhetők, és vissza is hallgathatók. Ugyanakkor ez nem egy könnyű út, bátorság kell hozzá. Az online rádiózás Magyarországon új dolog, ráadásul a hallgatottságot is körülményesebb mérni ennyiféle felületen, nem összevethetők az adatok a frekvenciával rendelkező rádiókéval sem. Mindenesetre a számaink biztatóan növekvő tendenciát mutatnak.
Melyik a leghallgatottabb műsor?
Az este nyolctól kezdődő koncertsáv a legnépszerűbb. Jazzkoncertek címmel olyan archív anyagokat sugárzunk, amelyek a Magyar Rádió archívumából és társintézményeinktől származnak. Ezek magyar és nemzetközi viszonylatban is ritkaságnak számító, izgalmas felvételek.
Milyen hallgatói visszajelzések érkeznek? Más országokból is küldenek üzeneteket?
Szarka Tamás, a grémiumunk egyik tagja jelezte, hogy
a határon túli, magyarok lakta területeket járva mindenhol pozitívan reagáltak a kezdeményezésre.
A kattintásokból tudjuk, hogy Ausztráliában és az Egyesült Államokban is követik a rádiót.
A háromfős grémium Gőz Lászlóval és Bognár Attilával teljes. Milyen szerepük van a rádió működésében?
Ahogy említettem, Szarka Tamás személyében egyfajta területi lefedettséget nyertünk, továbbá, mivel a Ghymes együttes révén számos jazz-zenésszel játszik együtt, egyfajta hídszerepet is betölt. Gőz László a Budapest Music Center és az Opus Jazz Klub alapító-igazgatójaként, valamint Bognár Attila az A38 Hajó vezetőjeként meglátásaikkal, a zenészekkel való kapcsolattartással és az ötleteikkel nagyban segítik a rádió előrehaladását. A magyar zenei élet kiemelkedő játszóhelyeiről van szó, ahol sokféle jazz szól, ami ideális a rádió szempontjából is. Mindenben számíthatunk rájuk, legyen szó interjúalanyról, műsorötletről vagy partneri kapcsolatok építéséről.
Ha már szóba került: milyen új partnereket sikerült megnyerni?
A Müpa Bebop című jazzpodcastjeit vettük át nemrég, és a Magyar Zene Házától is kapunk koncertfelvételeket. A Bartók Rádió a testvérrádiónk, Veisz Gábor zenei szerkesztőnk révén is, aki a zenei összeállításokat készíti és a koncertfelvételeket válogatja. Október közepétől a Petőfi Rádión is megjelenünk a Jazzóra című, éjfél és hajnali egy között a Szakcsi Rádió leghallgatottabb, nívós magyar és külföldi előadók számaiból álló összeállítással. Nagy lehetőség számunkra, hogy egy nagy, frekvenciával rendelkező adón bemutatkozhatunk.
A magyar jazzélet hogyan reagált a kezdeményezésre, és miért pont Szakcsi Lakatos Béla lett a névadó?
Szakcsi Lakatos Béla személye fémjelzi és egyesíti a szakmát, ha szóba kerül a neve, mindenki nagy tisztelettel, meghatottan és szívesen emlékszik rá. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy
sikerült elnyerni a magyar zenészek bizalmát.
Nálunk nem „csak” zene szól, műsorokkal, cikkekkel hívjuk fel a figyelmet a művészekre, a lemezeikre, a koncertjeikre, a Szakcsi Jazz Fesztiválon pedig élő fellépési lehetőséget is kínálunk. A fiatal és már befutott muzsikusok ugyanúgy teret kapnak. A Jazzportré műsorunk eddigi csaknem harminc meghívottját is még sokszor harminc vendég követi majd. Senki nem marad ki!
Az előadóknak szóló Küldd be a dalod! révén ráadásul számos új tehetség kerül fókuszba. A felhívás jelenleg is él?
A grémiumunk bírálja el a folyamatosan érkező dalokat, az első öt győztest nyáron jelentettük be, október 30-án, a féléves évfordulón tesszük közzé a következő öt nyertest. Terveink szerint negyedévente rukkolunk majd elő az újabb ötös előadói listával. A művészeknek aztán számtalan bemutatkozási lehetőséget biztosítunk: meghívjuk őket a Duna Televízóba, a Petőfi Rádió és az M2 Petőfi TV műsoraiba is, valamint a nyári, Szakcsi Rádió Jazz Fesztiválon is felléphetnek a már befutott előadók mellett.
Milyen különlegességekkel készültök a féléves születésnapra?
Az online portfóliót szeretnénk szélesíteni, kreatív tartalmak segítségével még színesebb műsorkínálatot nyújtva. Hamarosan videós bloggal, azaz vloggal jelentkezünk, amelyben a világ különböző jazzklubjait, koncerthelyszíneit mutatjuk be a YouTube csatornánkon és a Facebook felületünkön.
Új jazz-színtérré szeretnénk válni.
A távlati tervek között mik szerepelnek?
Exkluzív tartalmakkal készülünk az év végi időszakra, mert ez lesz az első karácsonyunk. Izgalmas kérdés, hogy egy konkrét zenei műfajjal foglalkozó rádió hogyan tud erre felelni: sok, ehhez az ünnephez kötődő – főleg amerikai, de magyar – swinges és más jazzfeldolgozást is szeretnénk lejátszani. Az egyéves születésnapra is vannak elképzeléseink. Egyre távolabb látunk.
Aki még idegenkedik a műfajtól, hogyan közelítsen?
Gáspár Károly zongoraművész-zeneszerző említette az egyik műsorban, hogy amikor valaki felveti, hogy nem szereti és nem is érti a jazzt, mindig azt tanácsolja: nem kell erőltetni. Olyan műfajról van szó ugyanis, amiben a populáris zenéhez szokott fül nagyon nehezen talál kapaszkodót. Azonban az élő koncertek vagy archív felvételek hallgatása közben, ha elengedjük azt a kényszert, hogy mindenáron egy szabályos ritmust, dallamot vagy egy, a hangok mögé képzelt, konkrét történetet kövessünk – hiszen a jazz alapja az improvizáció és a szabadság –, akkor egy belső utazáson vehetünk részt. Ha a zenét nyitottan, érzelmi alapon közelítjük meg, és hagyjuk, hogy hasson ránk, érdekes gondolatok, izgalmas felfedezések és új világok tárulhatnak fel.
Fejléckép: Esztergályos Máté (fotó/forrás: Csöndör Kinga / MTVA)