Jazz/World

„Megszerettem menet közben az életet” – Interjú Ujj Zsuzsival

Dalok nyomában
2023.03.21. 07:35
Ajánlom
„Az a vihar, ami bennem tombolt hosszú évekig, elült” – mondja Ujj Zsuzsi fotós, performer, a Csókolom zenekar énekese, dalszerzője. Egyik leghíresebb képe a Trónusos, amelyet 2009-ben a bécsi Mumokban, 2012-ben pedig a londoni Tate Múzeumban is kiállítottak. Azóta New York-i és Los Angeles-i galériákban is bemutatták fotóperformanszait. Jelenleg a Liget Galéria Lerántjuk a leplet című csoportos kiállításán látható három felvétele, májusban pedig az acb Galériában nyílik önálló tárlata. Ujj Zsuzsival a Fidelio új, Dalok nyomában című sorozata kapcsán ültünk le beszélgetni, kikérdezve őt a zenekar legtöbbet feldolgozott szerzeményéről, a Dunántúli slágerről.

A Csókolom egyik legismertebb dala a Dunántúli sláger. Jó néhány zenekar feldolgozta a számot, köztük az Amorf Ördögök, majd a 2008-as Magyar Dal Napja alkalmából Presser Gábor is, más zenészekkel együtt. Hogy született a dal?

Dunántúli vagyok, veszprémi. Korábban „tomwaitses” vagy „Ahol nincs folyó” címen futott. Végül Dunántúli sláger lett és maradt. A zene a Yesterday is here című Tom Waits dalnak az egyik motívuma. Nem egy az egyben, nyilvánvalóan, hanem csak egy részlete. Egyszer-kétszer hallottam ezt a számot egy bakelit lemezről, nem emlékeztem, hogy onnan való a dallam, csak megírtam rá a szöveget. Amikor már készen volt, mások hívták fel rá a figyelmem, hogy ez egy Tom Waits-dal. 1988-ban írtam, akkor még Csókolom sem volt. A Liget Galériában adtuk elő Zalka Imrével, Vető Jánossal és Fákó Árpáddal a kiállításmegnyitómon.

Nem konkrét személyről szól, hanem sokkal inkább a szerelem utáni vágyról.

Egy ideálról, akit szeretnék megtalálni. Azóta sem találom egyébként, de már nem vagyok szomorú miatta. Mondjuk, szebb lenne párban az élet, de hát, ha nem megy, akkor így is jó lesz.

Úgy hangzik, mintha belenyugodott volna abba, ami „jutott”.

Igen, azt hiszem belenyugodtam, de azt is mondhatnám, még előttem az élet. Bár most azért viselek sapkát, mert kopasz vagyok a kemoterápiás kezelések miatt. Tüdőrákom van. Úgyhogy lehetnék pesszimista is, de nem vagyok.


Jó ezt az optimizmust hallani az ön szájából, ismervén a Csókolom-szövegeket, mert azok azért meglehetősen depresszívek. Ez kissé ellentmondásosnak tűnik.

Megszerettem menet közben az életet.

 

Mikortól?

Mondhatnám úgy, hogy vénségemre. Talán nem túlzás azt állítani, hogy egy kicsit bölcsebb és tapasztaltabb lettem. Mert az alapdolgok, ami miatt szeretek élni, azok megvannak.

Az a vihar, ami bennem tombolt hosszú évekig, elült.

 

1987onarckep10899x12cm-154859.jpg

Ujj Zsuzsi: Önarckép, 1987 (Fotó/Forrás: Ujj Zsuzsi)


Korábban állítólag az tette szabaddá, hogy fényképez, szövegeket és dalokat ír, ma pedig az, hogy mindezt nem csinálja. Így tényleg szabadabbnak érzi magát?

Igen. Egy ideje nincs ilyesmire igényem. Régen egy dal vagy egy kép „megírása” vérkomoly volt,

az életem függött rajta, de legalábbis az, hogy az adott napot túlélem-e vagy sem.

Eléggé ösztönös ember vagyok, akkoriban sem kívántam semmiféle izmusokhoz idomulni, tényleg csak túl akartam élni. Most már nincsenek ilyen problémáim. Ha úgy vesszük, így még szabadabb vagyok. Már nem hiányzik semmi. Énekelni még szeretek, mostanában viszont nem nagyon próbáltam. Jó lenne, ha tudnék még. Azért remélem, hogy egyszer még újra összeáll a Csókolom, és Darvas Kristóffal is adunk még néhány koncertet.

aL1220873_ok-160327.jpg

Csókolom zenekar (Fotó/Forrás: Várnagy Tibor)



Egy időben próbálkozott „profivá” válni, eljárni énektanárhoz. Nem bánja, hogy végül nem állt ebbe bele?

Nem. Sosem tanultam meg tanulni, emiatt pedig mindig inkább küzdelmes, mint eredményes volt maga a tanulási folyamat. Ezt pedig csak tetézte az alkoholizmusom. Elmentem egy órára, látszólag figyeltem, de az alkoholtól az ember szét van csúszva, nem tud úgy koncentrálni.

Az alkohol beszippantja az embert, és mire észbe kap, addigra már elég nehéz kimászni belőle.

Észrevétlenül sodródtam bele. Mindenhol, mindenki ivott körülöttem. A zenésztársaim is ittak, a párkapcsolataimban is ivott minden férfi, mondhatom nyugodtan rájuk is, hogy alkoholisták voltak, de nem mindegyikőjük ismerte be. Az alkoholizmusnak is vannak fokozatai, de amikor már arra építed fel az egész napodat, mint én tettem, hogy hogyan jutsz hozzá az italhoz, ott nagy a probléma. Nekem kellett rájönnöm, hogy segítségre van szükségem a leszokáshoz. Többször visszaestem, de most jó néhány éve teljesen tiszta vagyok. Attól még tudom magamról, hogy alkoholista maradtam, és egyetlen pohárkával újra indulhat az egész, úgyhogy egyáltalán nem iszom.

aIMG_0035-160224.jpg

Ujj Zsuzsi (Fotó/Forrás: Várnagy Tibor)

’86-tól ’91-ig készítette az azóta híressé vált fényképeit. A Trónusos című fotóperformanszát 2009-ben a bécsi Mumokban, 2012-ben pedig a londoni Tate Múzeumban is kiállítottak. Azóta New York-i és Los Angeles-i galériákban is bemutatták a sorozatait. Jelenleg a Liget Galéria Lerántjuk a leplet című csoportos kiállításán látható néhány felvétele, májusban pedig az acb Galériában nyílik önálló tárlata. Mi inspirálta a képeket? 

Akkoriban létkérdés volt, hogy ilyen formában kommunikálni tudjak a környezetemmel. Ha az adott nap érzéseit meg tudtam fogalmazni, akkor azt a napot túléltem. Ha nem, akkor ordítva szenvedtem. Amikor megismertem Hajas Tibor munkáit, az olyan volt, mint egy gyomorszájonrúgás. Azelőtt fogalmam sem volt róla, hogy a fényképezőgépet így is lehet használni. Akkoriban éppen válófélben voltam, de együtt voltam már Halas István fotóssal. Pontosabban egy se veled, se nélküled kapcsolatban. Halas elköltözött Párizsba, akkor még azt hittem, örökre. Utána küldözgettem a fotókat, ezekkel üzentem neki. Mondhatni, odavágtam a képeket, hogy nézze meg, mit hagyott maga után. Mert egyébként nem tudtunk normálisan kommunikálni, csak a vizualitás nyelvén. Mindig kölcsöngéppel dolgoztam, és a laboráláshoz is segítséget kértem. Az első képeket Várnagy Tibor hívta elő, később pedig Halas. Várnagy elég érdekesnek tartotta a fotóimat. Így csinált nekem egy kiállítást a Liget Galériában 1988-ban.

Nem készültem sem fotósnak, sem énekesnek, leginkább dalköltőnek.

Azt hittem, ez lesz életem egyetlen ilyen eseménye, mindent meg akartam mutatni egyszerre, a képeimet és a dalaimat is. Még egy füzetet is készítettem, amiben benne volt az összes szövegem a fotókkal együtt. A megnyitó kisebb botrányba fulladt. Borzasztóan játszottunk, és közben a fotók is elkezdtek lemállani a falról. Ott barátkoztam össze Spenóttal (Tóth Zoltán Spenót a Csókolom, az Európa Kiadó és az Ági és Fiúk zenekarokban is játszott – a szerk.), aki később a zenekar egyik zeneszerzője és gitárosa lett. Az első dalaimat a nyolcvanas évek elején írtam, de csak ’93-ben alakult meg hivatalosan a Csókolom. Akkor kiadtuk az első albumunkat, ami egy magnókazetta volt 202 1831 címmel. Utána jelent meg 1995-ben a Csókolom a Liget Galériában, majd a Csókolom 2000, és 2006-ban Repeta című lemez.

eskuvos-bridal-1986-lambda-print-70-x-50-cm-2012-155856.jpg

Ujj Zsuzsi: Esküvős, 1986 (Fotó/Forrás: Ujj Zsuzsi)

Miről szólnak a ‘86-‘91 között készített fotóperformanszai?

A kiszolgáltatottságról, az elesettségről, a halálról és a szeretetlenségről, de a szépségről is. Az emberi esendőségről. Nem értettem a körülöttem zajló dolgokat, sőt azt éreztem, engem sem értenek meg. Csinálnom kellett valamit, hátha ezáltal érthetőbb leszek. Mert ha csak úgy elmondom, mi van, az nem sokat ér.

Ha viszont dalszövegben vagy képekben közlöm az érzéseimet, akkor talán odafigyelnek rá.

Ez akkoriban tényleg kényszerem volt, mára megszűnt. Mondjuk, nem tagadnám meg a múltat sem, mert fontos dolog a szerelem. De most ilyen ideák nem kötnek.

tronusos-with-a-throne-1986-blackwhite-photo-on-photopaper-905-x-56-cm-155916.jpg

Ujj Zsuzsi: Trónusos, 1986 (Fotó/Forrás: Ujj Zsuzsi)

Nem is fényképezett mostanában?

Harminc éve nem vettem gépet a kezembe és dalokat sem nagyon írtam. Valahogy önmagamnak nem vagyok izgalmas. Azóta eszembe jutottak ötletek, de azt éreztem, hogy nem tudnék átütő lenni, így nem valósítottam meg őket. Amikor elkészült a Trónusos, akkor az eredmény mellberúgásszerű érzés volt.

Ha egy fénykép várhatóan nem ilyen hatást vált ki, vagy nem lesz számomra is meglepetés, akkor nem is érdemes megcsinálni.

Ez egy kicsit arisztokratikus hozzáállás, de nem abból élek, hogy minden nap termelnem kell valamilyen képet vagy dalt. Valaki egész életében aktívan alkot, de ugyanazt csinálja, csak formálgatja az addig elmondottakat. Sok művész szerintem ismételgeti önmagát. Annak nem látom értelmét. Akad, aki tele van inspirációval, minden napra jut valami mondadója, az azért nem lehet rossz. Húsz évig nem történt semmi, most pedig minden egyszerre indult be, gondolok itt a kiállításokra. Közben pedig egy lezárt életműről beszélünk. Nem valószínű, hogy lesz még inspirációm, de bármi megtörténhet, nyitott vagyok.

aIMG_3193-160134.jpg

Ujj Zsuzsi: Tükör a falon sorozat, 1989 (Fotó/Forrás: Ujj Zsuzsi)

Fejléckép: Ujj Zsuzsi: Önarckép, 1987. (Fotó/Forrás: Ujj Zsuzsi)

„Hát miért ne lehetnék én is bátor?” – Interjú Ladik Katalinnal

Kapcsolódó

„Hát miért ne lehetnék én is bátor?” – Interjú Ladik Katalinnal

„Ha nem bántottak volna annyira, lehet, hogy megragadok a középszernél” – mondja lapunknak Ladik Katalin. A József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas költővel új verseskötete és közelgő, nyolcvanadik születésnapja alkalmából beszélgettünk, többek között sikerekről, kudarcokról, belső emigrációról és arról, mi vagy ki az a Homo galacticus.

Hátborzongatóan szép történet áll Bereményi Géza legnépszerűbb dalszövege mögött

Hátborzongatóan szép történet áll Bereményi Géza legnépszerűbb dalszövege mögött

A Kossuth-díjas művészt egy rádióműsorban kérdezték halhatatlanságról és a Nagy utazás című számáról, válaszul azonban az egyik legkedveltebb Cseh Tamás-dal, a Csönded vagyok keletkezésének történetét osztotta meg, amelynek versszakaiban valójában párbeszédet folytat egy elhunyt fiúval.

„A jövő itt van és sose lesz vége!” – így született a legendás Mocskos idők című Európa Kiadó-dal

„A jövő itt van és sose lesz vége!” – így született a legendás Mocskos idők című Európa Kiadó-dal

Az Európa Kiadó énekes-gitárosát, Menyhárt Jenőt kérdeztük arról, hogyan született az egyik leghíresebb daluk, amely A besúgó című sorozat főcímdalaként vált még népszerűbbé egy új generáció körében.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Alföldi Róbert főszereplésével jön A színházcsináló

Az Orlai Produkció legújabb bemutatójára november 15-én kerül sor az Átriumban. A Thomas Bernhard drámája nyomán készült előadást Pelsőczy Réka rendezésében láthatja a közönség.
Zenés színház

A hidegvérű wagnerista – interjú Egils Siliņšsel

A lettországi Egils Siliņš ősszel újra az Operaház vendége lesz. A Wagner-énekléshez szükséges megfelelő fizikai és mentális kondícióról, a magyar zenészekről és közönségről is beszélt.
Zenés színház

Diszkó, gospel és nevetés – Apáca Show az Erkelben

November 14-én ismét felfordul egy zárda élete: az Erkel Színház ugyanis ezen a napon mutatja be Szente Vajk rendezésében, impozáns szereplőgárdával az Apáca Show című musicalt.
Vizuál

Az elmúlt egy év legjobb spanyol filmjei érkeznek az Urániába

November 18. és 24. között rendezik meg a Spanyol Filmhetet az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Az eseményen egyebek közt izgalmas politikai thrillert, szatírákat és a közelmúlt történelmét feldolgozó alkotásokat is láthat a közönség.
Színház

Díjnyertes Frankenstein-parafrázissal érkezik Budaörsre a Proton Színház

November 23-án a Budaörsi Latinovits Színház közönsége is megismerheti Mundruczó Kornél többszörösen díjazott előadását, a Frankenstein-tervet, amely újraértelmezi Mary Shelley klasszikusát, valamint újabb és újabb kérdéseket tesz fel a ma emberének.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Negyvenötödik születésnapját ünnepli a Budapest Ragtime Band

A jeles alkalomból az együttes november 19-én jubileumi koncertet ad az Óbudai Társaskörben, olyan neves vendégekkel, mint a StEfrem Férfikar, ifj. Szakcsi Lakatos Béla, Balogh Kálmán cimbalomművész és Kovács Ferenc énekes, multiinstrumentalista.
Jazz/World interjú

Borbély Mihály: „A szaxofon a fő hangszerem, a tárogató meg az identitásom”

Borbély Mihály a focipályát a zenei pályára cserélte. Bár jazzt játszik, zenéjében a kortárs klasszikus zenén kívül bőven megtalálható az a sokféle szerb, sváb, tót vagy roma hatás, ami a Pomáz–Szentendre tengelyen érte gyermekkorában.
Jazz/World ajánló

Újszerű zenei közösségi élményt kínál Harcsa Veronika Flow By című lemeze

Harcsa Veronika új zenei projektje a közönség és az előadó közötti határokat kívánja feloldani. A Flow By című album megjelenése azonban egyszerre zenei és vizuális kísérlet, ugyanis Vancsó Zoltán slideshow-jával debütál.
Jazz/World ajánló

Erkel találkozik a jazzel a Modern Art Orchestra sorozatában

A MAO-XX születésnapi sorozat második koncertjére október 31-én kerül sor, Erkel Duettek címmel, tisztelegve a magyar nemzeti opera zeneszerzője előtt.
Jazz/World hír

Magyar fókusz a Jarasumon: a Dresch Quartet koncertje nyitotta a dél-koreai jazz fesztivált

A Dresch Quartet adta a dél-koreai Jarasum Jazz Fesztivál nyitókoncertjét a nagyszínpadon, míg a Jazz Lounge helyszín nyitónapi főfellépője a Gyémánt Bálint Trió, a Jazz Station színpadé pedig Lukács Miklós volt.