Jazz/World

David Bowie utolsó, legnehezebb szerepe

2021.01.10. 10:15
Ajánlom
Öt éve, utolsó albumának megjelenése és hatvankilencedik születésnapja után két nappal elhunyt David Bowie. Hogy a Blackstar hattyúdalnak készült-e, abban az alkotótársak véleménye is megoszlik. Nézz fel, a mennyben vagyok – énekelte a popsztár, és ezt aligha lehet másképpen értelmezni.

„Elhatároztam, hogy a halálomnak nagyon becses alkalomnak kell lennie. Szeretném kihasználni. Szeretném, ha a halálom épp annyira érdekes lenne, mint amilyen az életem”

– nyilatkozott David Bowie 1976 szeptemberében, a Playboynak adott interjúban. Negyven évvel később utolsó albumával a művész beteljesítette az elhatározást: a Blackstar egyszerre vált új, de végső mérföldkővé karrierjében, enigmatikus hattyúdallá a rajongók szemében és Bowie páratlanul színes életének utolsó felvonásává, aki sosem tudta és nem is akarta elválasztani magában a művészt és a magánembert.

Teljes titokban

Hogy Bowie hattyúdalnak szánta-e a Blackstart, arról megoszlanak a vélemények. Az biztos, hogy amikor a zenész 2015 elején Donny McCaslin szaxofonossal, Jason Lindner zongoristával, Mark Giuliana dobossal, Tim Lefebvre basszusgitárossal és régi barátjával, Tony Visconti producerrel bevonult a New York-i Magic Shop stúdióba, teljes titokban tette. (Ben Monder, James Murphy csatlakozott később néhány sessionre.) Nem kötötte sem a média, sem a rajongók orrára, hogy lemezt készít, betegségét pedig kollégái elől is elrejtette. Akkor már fél éve májrákot állapítottak meg nála, és a kór gyengébbé tette ugyan, de kevésbé elszánttá nem.

david-bowie-last-photoshoot-pictures-jimmy-king-1-002444.jpg

David Bowie (Fotó/Forrás: Jimmy King)

„Tele volt élettel, sokat nevetett, lehetetlen volt elképzelni, hogy bármi baja lenne”

– mondta később Jonathan Barnbrook grafikus, a lemez borítójának tervezője.

Bowie előző lemezét, a The Next Dayt sokan a ’70-es évekbe tett nosztalgikus visszatekintésnek nevezték, a Blackstar azonban megmutatta, hogy öt évtizednyi karrier és huszonöt stúdióalbum után a rocksztár még mindig meg akar újulni. A Blackstar központi ihletője Kendrick Lamar korszakmeghatározó mesterműve, a To Pimp a Butterfly volt, amelyet Bowie és Visconti ismételve játszott a többieknek. A producer azt mondta, nem rock’n’rollt akarnak gyártani.

Azokkal, akiket Bowie maga köré gyűjtött, nem is lehetett volna. Fiatal New York-i jazz-zenészeket szedett össze, akik nem ismerték és nem is tartották sokra a hagyományos rockműfajt. A jazz ritmusainak, színességének és technikai igényessége hallatszik az összes dalban – különösen a ’Tis A Pity She Was A Whore és a Sue esetében szembe fülbeszökő –, és ez igen felvillanyozta Bowie-t.

Az efféle zenei megújuláson persze nincsen mit csodálkozni. Bowie nem csak stílben volt kaméleon. Amikor az elektronikus zene teret hódított, a berlini technoszcénában merült nyakig, amikor a funk, akkor megcsinálta a Let’s Dance-t. Még szép, hogy hatott rá a jazz, a pop és a hiphop házassága.

Két nap

2015 novemberében már megjelent a Blackstar című szám, 2016. január 8-án pedig a teljes album. Bowie kalapban, karcsún és elegánsan pózolt Jimmy King lencséje előtt.

886383_10153171636972665_6002491114876644288_o-175630.jpg

David Bowie egyik utolsó fotója, amelyet a Blackstar című album megjelenésekor közölt, két nappal halála előtt (Fotó/Forrás: Jimmy King)

A sajtó már a megjelenés előtt Bowie „legkülöncebb művének” nevezte az új lemezt. Két napig tartott, míg a rajongók és a kritikusok lelkesen, de többé-kevésbé mégis értetlenül álltak az új dalok előtt. Január 10-én Bowie elhunyt, a hírt másnap jelentették be. A Guardian nekrológ gyanánt aznap már arról írt, hogy a Blackstart hattyúdalként kell-e értelmezni.

„Bowie költői új albuma betegségről, halálról és mennyországról beszél – és érdekes képet ad az emberről, aki azt énekli: »Nem popsztár vagyok, fekete csillag vagyok«” – írta a cikk.

A hallgatók szétcincálták a lemezt, különféle rejtett utalásokért és jelentésekért kutatva. A jelenség szinte mániákus méretet öltött. Kiderült, hogy a blackstar névvel a rákból fakadó kiütéseket illetik (igaz, többnyire mellrák esetén), de jelent rejtett bolygót is, amely esetleg nekiütközne a Földnek. Néhányan Elvis-utalásként értelmezték a címet, aki ugyanezzel a metaforával énekelt a halálról.

A fizikusok szerint blackstar a neve az összeomló csillagoknak, amelyek megóvták magukat a fekete lyukká válástól.

Hasonló vehemenciával kutatták a lemez kapcsán készült két videoklip, a Blackstar és a Lazarus képsorait. A Blackstar klipjében felbukkan Major Tom űrsisakja, önkívületben rángó táncosok, és maga Bowie, aki egy könyvet mutat a világ felé. Külön talánnyá vált, hogy vajon hol van, ha létezik egyáltalán a „villa of Ormen”, amely valószínűleg a szerpent okkultista szimbólumára való utalás (az ormen kígyót jelent norvégul).

A Lazarus klipje könnyebben adja magát az értelmezésnek. A Vak Próféta halálos ágyából énekel arról, hogy a mennyben van, eljutott a csúcsra, király volt New Yorkban, megjárta a világ tetejét, most pedig szabad lesz, mint a cinege.

A klipet nem is magyaráznám túl, alább lehet megnézni. Megkapó, amilyen fegyelemmel Bowie a forgatáson dolgozott. A rendező, Johan Renck szerint senki nem gyanakodott arra, hogy beteg. „De amikor bementem az öltözőjébe egy take után, azt mondta: Ledőlök egy kicsit, nagyon elfáradtam. Nem csinált belőle ügyet, és senki nem vette észre.”

Ikon és karakter: ★

Nem kevés figyelmet kapott az album borítója, tegyük hozzá, okkal. Egyetlen fekete csillag, alatta néhány csonka. Minden felirat nélkül. Talán nem meglepő, hogy a kiadó nem örült Jonathan Barnbrook koncepciójának. Ez Bowie egyetlen lemeze, amelyen nem szerepel a neve és az arcképe. „Igazán nagyszerű” – mondták a Columbia fejesei egy meetingen, de végül átment a terv. Ahhoz kell némi szemfülesség, hogy észrevegyük, az öt, csonka csillag a zenész nevét adja ki. Azt pedig rajongók vették észre, hogy a nagyobb csillag a fényben a galaxist mutatja, sötétben pedig világít. Barnbrook egyébként azt elárulta, hogy sok easter egget rejt az album bookletje és borítója, és maga Bowie sem tudott mindegyikről.

DavidBowieBlackstar-001025.jpg

David Bowie Blackstar című albuma (Fotó/Forrás: Barnbrook honlapja)

A Blackstar körüli találgatások végére a lemez zárószáma tesz pontot: „I can’t give everything away” – szól a szöveg. Azaz: nem fedhetem fel minden titkomat. Az biztos, hogy Bowie és Barnbrook mindent megtett, hogy a Blackstar olyan tárgy legyen, amit szívesen akarnak megszerezni az emberek.

És hogy enigmatikus legyen. Azt még el sem mondtuk, hogy ketten egyszerűen ezt a címet akarták adni a lemeznek: ★. Csupán az ötágú fekete csillag ikonja, Unicode-száma U+2605. A számítógépes kultúrában jártas (korábban vad virtuális víziókat hangoztató) Bowie mintha csak azt mondaná: a 21. században ezzé is meg lehet halni.

DavidBowieJimmyKing2015-002444.jpg

David Bowie (Fotó/Forrás: Jimmy King)

Hattyúdalnak szánta?

A lemezt hallgatva az ember egyértelműen arra gondol, hogy ezekkel a dalokkal Bowie a távozását kísérte végig. Donny McCaslin szaxofonos szerint azonban nem kell ennyire sarkosan értelmezni: „Tervezte, hogy dolgozik tovább. Amikor 2015 novemberében a lakásán meghallgattuk az albumot, felmerült az ötlet, hogy szervezzünk néhány kisebb koncertet” – mesélte, hozzátéve, hogy Bowie januárban újra stúdióba akart vonulni. Barnbrook viszont jelentőségteljes utolsó találkozásra emlékszik, amikor Bowie mintha egyenesen elbúcsúzott volna tőle.

Ziggy Stardust is David Bowie volt, a vékony, fehér herceg is David Bowie volt. A Blackstar talán egy utolsó szerep volt, a Lazarus szerepe, aki meghal ugyan, de a művei folytán rögtön fel is támad. Ziggy Stardust a szeretetről sikított apokalipszis előtt. A fehér, vékony herceg kokainnal tapasztalta meg a fasizmust. Lazarus (vagy ahogy netes fórumokon elnevezték, a Vak Próféta) pedig azt kutatta fel, hogyan lehetne még szép és popsztárhoz méltó halált halni a legújabb korban. Csakhogy Bowie eggyé vált minden szerepével, álarc mögött volt a legszemélyesebb. Éppen öt éve.

 

A teljes album (YouTube)

Fejléckép: David Bowie a Blackstar című dal klipjében (forrás: YouTube)

Nem láthatunk be David Bowie arcai mögé

Kapcsolódó

Nem láthatunk be David Bowie arcai mögé

A Victoria & Albert Museum hatalmas sikerű kiállítása megpróbálta a lehetetlent: még életében kanonizálni Bowie-t. De éppen az a rockzene kamélonjának a lényege, hogy nem lehet megfogni, mert minduntalan kicsúszik a kezeink közül.

Hősök, nem csak egy napra – dalok a 30 éve ledőlt Fal árnyékában

Hősök, nem csak egy napra – dalok a 30 éve ledőlt Fal árnyékában

30 éve, 1989. november 9-én dőlt le a berlini fal, a Mauer. A fal egyszerre volt szimbólum, metafora, a körbezárt város pedig egy különös hely és egy egyszerre szimbolikusan és valóságosan is sajátos tér, különleges művészi, artisztikus mikroklíma. Ami emlékezetes dalokat, lemezeket inspirált és szült.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Ők kapták 2024-ben a Prima Primissima Díjakat

A neves elismerést idén is tíz kategóriában vehették át a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten.
Színház

Legendákról sztorizik első önálló estjén Bujtor István fia, Bujtor Balázs az Eötvös10-ben

Sokszor megkérdezik tőle, amikor bemutatkozik: „Ugye nem AZ a Bujtor? Ő erre büszkén feleli: „De. AZ a Bujtor.” Bujtor Balázs hegedűművész, zeneszerző – zseniális mesélő. Eddig mindig mások műsorában beszélt, most először lép saját stand-up előadásával közönség elé december 11-én 20 órakor az Eötvös10-ben.
Vizuál

KÉP-regény: Kottafecskék

A Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos ezúttal a villanydrótokon ücsörgő fecskék látványáról ír, amely kísértetiesen emlékeztet a kottafüzetekre. És ha már hangjegyek: Teddy Harpo meg is zenésítette a madarak által kirajzolt dallamot. Hallgassa meg ön is!
Könyv

A falu, ahol a baglyok Demjén Rózsit huhognak

Vass Norbert novellafüzérében egy fiktív somogyi falu szürreális világa tárul elénk, ahol a népi babonák és a popslágerek szerves egységben alakítják a helyiek hétköznapjait. Kappanfölde kritika.
Vizuál

Egy csiga emlékiratai – hamarosan a mozikban Adam Elliot új animációs filmje

Az Oscar-díjas Adam Elliot egy újabb megindító, felnőtteknek szóló történettel kápráztatja el a nézőket. Az Egy csiga emlékiratai érzelmekkel teli stop-motion animációs film, ami már most a külföldi kritikusok kedvence, és számos díjra esélyesnek tartják.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Sztárzenészek sorozata – Avishai Cohen, Jojo Mayer és Dhafer Youssef is fellép a 4. Jazzfest Budapesten

2025. április 27. és május 14. között Avishai Cohen, Jojo Mayer, Dhafer Youssef, Rabih Abou-Khalil, Kinga Glyk, a Tribute to Esbjörn Svensson Trio és Lukács Miklós is fellép a 4. Jazzfest Budapesten.
Jazz/World videó

Adventi videóklipet készített a Sárközy Collective

Az immár kvartettként működő együttes Irving Berlin halhatatlan slágerét, a White Christmast dolgozta fel, amelyhez a 40-es 50-es évek világát megidéző videó is készült.
Jazz/World interjú

Básits Branka: „Nagy álmom, hogy az improvizáció ne mumus legyen”

Básits Branka énekesnő szíve szerint a néhány évtizeddel ezelőtti Belgrád bohém negyedének egyik kávéházában énekelne, és mindenkinek ismerné a dalát. A szerb és magyar kultúrában – szüleinek köszönhetően – egyaránt otthonosan mozog: a delejes szerb muzsika közelebb áll hozzá, ám magyarul árnyaltabban tud beszélni.
Jazz/World interjú

A közös muzsikálás öröme – interjú Snétberger Ferenccel

Tizennegyedik évében jár a Snétberger Ferenc által létrehozott Snétberger Zenei Tehetség Központ: több száz hátrányos helyzetű diák végezte el a képzést, és találta meg a jövőjét a zenei pályán. A Müpában „Az évad művésze” címmel kitüntetett, Kossuth-díjas gitárművésszel a program felépítéséről, eddigi eredményeikről és arról is beszélgettünk, mi a legfontosabb üzenet, amit át akar adni a gyerekeknek.
Jazz/World ajánló

Az Óbudai Társaskörben ünnepli nyolcvanadik születésnapját Kőszegi Imre

December 6-án lesz nyolcvanéves a hazai jazzélet egyik legjelentősebb alakja, Kőszegi Imre jazzdobos. A Liszt-díjas művész aznap este a Társaskörben ünnepel: saját formációjával, a Kőszegi Rhythm & Brass Quintettel lép színpadra.