Jazz/World

Dave Brubeck egy török utcazenésztől származó ötlettel forradalmasította a jazzt

2019.12.17. 15:05
Ajánlom
Dave Brubecket propagandacéllal elküldték Európába, hogy ott mutassa be az amerikai jazzt, de ahelyett, hogy ott megváltotta volna a világot, őt váltották meg, ugyanis olyan inspirációkat kapott, amivel gyakorlatilag forradalmasította a műfajt.

A hatvanas években az amerikai állam számos sikeres jazz-zenészt küldött „kulturális nagykövet” szerepben a világ különböző pontjára, hogy ott propagálják: az USA nem rasszista, és van egy fantasztikus új műfaja, a szabadságot reprezentáló jazz. Dave Brubeck ebben a sorban olyan zenészekhez csatlakozott első európai turnéjával 1958-ban, mint Benny Goodman, Louis Armstrong, vagy Dizzy Gilespie, akik mind-mind jártak a vasfüggöny mögötti országokban azzal a céllal, hogy bemutassák az új műfajt. A fekete zenészeket kritika is érte ezen turnék miatt, Louis Armstrongot például bírálták, hogy elvállalta a propagandista szerepét, miközben dalaiban az őt is érintő rasszizmusról énekelt. Dave Brubeck azonban rengeteget profitált ezekből az utakból, mégpedig zenei értelemben.

Itt találkozott ugyanis a különböző poliritmikus népzenékkel, amik óriási hatást gyakoroltak rá, alapjaiban rendezve át zenei gondolkodását.

Ennek egyik legismertebb emléke a Blue Rondo a la Turk, amiben egy olyan 9/8-os török dallam inspirálta őt, amit történetesen egy török utcazenésztől hallott első európai turnéja alkalmával. Amikor megkérdezte a helyieket, mi is ez a furcsa ritmusú zene, azt mondták neki:

Ez a ritmus az, ami nektek, amerikaiaknak a blues”.

Természetesen számára sem volt ismeretlen a 9/8-os ütemmutató, az amerikaiak azonban három triolában számoltak, míg a török népzene kettes felosztásban gondolkodott erről a ritmusképletről, amelyben minden második hang hangsúlyos. Ezt a szemléletet emelte be Brubeck első ízben az amerikai jazzbe a Blue Rondo a la Turk című szerzeményével. A dal a Columbia Records gondozásában megjelent tizennegyedik albumán, az 1959-ben napvilágot látott Time Out címűn szerepel, ami karrierje legnagyobb áttörését hozta, hiszen ez volt az első jazzlemez Amerikában, ami több mint egymillió példányban kelt el. Ezen a konceptlemezen olyan zenei gondolatok és ritmikai elképzelések jelentek meg, amik addig az amerikai jazzt nem jellemezték, hiszen az addig főleg 4/4-es ritmusra épült.

Az asszimetrikus ritmusok interpretálásában fontos szerepe volt Brubeck dobosának, Joe Morellónak, aki lubickolt a poliritmiában – ezt a különös vonzódását még a klasszikus hegedűs múltjából hozta. Ő volt az, aki egy alkalommal egy 5/4-es groove-val kísérletezett, ami a lemezen szereplő másik legendás szerzemény, Paul Desmond kompozíciója, a Take Five gerincévé vált.

A Time Out azért is lehetett olyan sikeres, mert legalább annyira volt könnyen fogyasztható és jó értelemben véve „mainstream”, mint amennyire kísérleti.

A lemezen szereplő Strange Meadowlark például tipikus, 4/4-es lüktetésű szving, a Kathy’s Waltz pedig a népszerű, ¾-es keringőritmusra épül, a Take Five-nak pedig amellett, hogy bonyolult ritmusa van, gyönyörű, fülbemászó dallama is.

A lemez megjelenésének évében egyébként hatalmas baby boom volt az amerikai jazzben,

hiszen 1959 az év, amikor megszületett Miles Davis ikonikus Kind Of Blue című lemeze, Charles Mingus Mingus Ah Um című albuma, Ornette Coleman The Shape Of The Jazz to Come című lemeze és még megannyi, a jazz szempontjából a mai napig hivatkozási pontnak tekinthető zene.

Hallanod kell ezt az egyedi hangszerelésű Take Five-ot!

Kapcsolódó

Hallanod kell ezt az egyedi hangszerelésű Take Five-ot!

Már csak azért is, mert Dave Brubeck szerint minden idők legizgalmasabb Take Five-feldolgozása a pakisztáni Sachal Studio Orchestra orientális verziója.

Fanatikusoknak: utazz vissza 1959 amerikai jazzéletébe!

Fanatikusoknak: utazz vissza 1959 amerikai jazzéletébe!

Elindult egy blog, ami a műfaj történetének vízválasztó évét hatvan évvel később napról napra rekonstruálja.

Dokumentumfilm készült a jazz nagyköveteiről

Dokumentumfilm készült a jazz nagyköveteiről

Hugo Berkeley filmje azt az ellentmondásos időszakot örökíti meg, amikor az Egyesült Államok azokkal a jazz-zenészekkel szerette volna hirdetni a demokráciát és faji egyenjogúságot a Szovjetunióban, akik maguk sem részesültek abban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Bayreuthban is koncertezik a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar

Az együttes ausztriai és bajorországi turnéra indul Mahler 4. szimfóniájával a tél végén, míg júliusban a német zenei központban játsszák a Mendelsshon testvérek műveit.
Vizuál

A kortárs művészetekkel kapcsolatos kérdéseinkre keresi a választ a Ludwig Múzeum új kiállítása

Február 14-én nyílik meg a Ludwig Múzeum új, Gyakran Ismételt Kérdések című módszertani kiállítása, amellyel a céljuk, hogy a látogatók közelebb kerülhessenek a kortárs művészetben tapasztalható tendenciák megértéséhez, befogadásához.
Színház

A fura, az általában jó

Február 13-án került sor a Rózsavölgyi Szalon legújabb előadásának bemutatójára: Hárs Anna Mákfagyi című darabját Dicső Dániel állította színpadra. Játssza Jeney Luca és Kálid Artúr, fontos szerep jut még egy fagyitérképnek.
Zenés színház

Lelkiismereti kérdések – Matthew Wild rendező a Macbethről

Dél-Afrikából érkezik Budapestre az európai zenés színpadokat sorra hódító rendező, Matthew Wild, hogy Verdi Macbethjét új elképzelés szerint állítsa színre.
Vizuál

KÉP-regény: A szelfi és az AI

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a mesterséges intelligenciáról, a segítségével legyártott képekről írt, és még a Valentin-napot is szóba hozta.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

A sanzonok királynője – a Benczúr Házban látható Nádasy Erika Piaf-estje

Egy halhatatlan legenda, Edith Piaf drámai fordulatokkal teli élettörténete és magukkal ragadó, keserédes érzelmekkel teli dalai elevenednek meg február 25-én a Benczúr Házban. A francia sanzonénekesnőt a darab írója, Nádasy Erika kelti életre.
Jazz/World hír

Idén is meghirdeti Fringe felhívását a Magyar Zene Háza

Mivel az intézmény kiemelt céljának tekinti a zenei tehetségek támogatását, a zenélés népszerűsítését kortól és zenei háttértől függetlenül, 2025-ben is meghirdeti a Fringe-t. Jelentkezési határidő: március 2., vasárnap éjfél.
Jazz/World magazin

KÉP-regény: Alice Cooper 77

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Alice Cooper születésnapján lepődött meg, és arról írt, hány tekerss filmet használt el a botrányhős előadó koncertjén.
Jazz/World interjú

Ajtai Péter: „Édesanyám kinyitotta a telefonkönyvet, és másnap már mentem bőgőórára”

Improvizációesztétikából doktorált, tanult klasszikus zenét, hagyományos jazzt, ma már legfőképpen free jazzt vagy szabad improvizációs zenét játszik. Tanít, számos zenekarban muzsikál, egy százhúsz éves bőgőt nyüstöl. Ajtai Péter bőgőssel beszélgettünk.
Jazz/World ajánló

Ismét megmérettethetik magukat a jazz feltörekvő tehetségei a Müpában

Az idén 20 éves Müpa 2025. február 7. és 9. között ismét megrendezi a Jazz Showcase-t. A régió egyik legjelentősebb zenei tehetségbörzéjére ez alkalommal is hat ígéretes pályakezdő formáció jutott be, akiknek produkcióit neves szakmai zsűri bírálja majd el.