Jazz/World

A közös muzsikálás öröme – interjú Snétberger Ferenccel

2024.12.03. 13:10
Ajánlom
Tizennegyedik évében jár a Snétberger Ferenc által létrehozott Snétberger Zenei Tehetség Központ: több száz hátrányos helyzetű diák végezte el a képzést, és találta meg a jövőjét a zenei pályán. A Müpában „Az évad művésze” címmel kitüntetett, Kossuth-díjas gitárművésszel a program felépítéséről, eddigi eredményeikről és arról is beszélgettünk, mi a legfontosabb üzenet, amit át akar adni a gyerekeknek.

2011-ben alapította a Snétberger Zenei Tehetség Központot. Hogyan, milyen tervekkel indult a munka?

Mészáros Zoltánnal, a VeszprémFest igazgatójával közösen vágtunk bele a programba. Sok minden már a kezdetektől egyértelmű volt, az eredeti terveket majdnem száz százalékban meg tudtuk valósítani. Először tizenkét hetet tettek ki a kurzusok: hat hét volt nyáron, három-három tavasszal és ősszel, az iskolai szünetekhez igazodva. Ez sajnos azóta kilenc hétre csökkent, és félő, hogy a támogatás hiánya miatt még kevesebb lesz.

Nemcsak gitárt tanítunk, hanem többféle hangszert, klasszikus zenét és jazzt is. Az első években rengetegen jelentkeztek, mert nem létezett még hasonló program. A legjobbakat kellett kiválasztani. Különösen nagy örömet okozott, milyen sok kollégám támogatott, így a program nagy sikert aratott, már a tizennegyedik évünknél tartunk.

A kurzusok csodálatos körülmények között működhetnek, Felsőörsön, egy völgyben, a természet közelségében.

Itt, az egykori úttörőtáborban építtettünk egy új komplexumot, lettek oktatótermek, nagyjából hatvan gyereknek szállás, és nyolc apartman a tanároknak. Emellett van egy közös étkező, ami elég nagy ahhoz, hogy koncertteremként is funkcionálhasson. Az indulás óta több száz gyereket tanítottunk, akiknek nagy többségét felvették a konzervatóriumba, illetve főiskolára, egyetemre.

240224_Evad-muvesze-fotozas---Snetberger-Ferenc_MUPA_373917-content-130838.jpg

Snétberger Ferenc (Fotó/Forrás: Csibi Szilvia / Müpa)

Miben tér el az itteni oktatás attól, ami egy hagyományos zeneiskolában zajlik?

Semmit sem tehetünk rutinból, alkalmazkodnunk kell a gyerekekhez, meg persze nekik is hozzánk. A kezdetektől nagyon fontosnak tartom az együttjátékot, a gyerekek a tanárokkal közösen zenélnek, improvizálnak – ami teljesen új számukra, főleg a klasszikus zenészeknek.

Ugyanakkor szorgalmazzuk, hogy megtanulják a kottát és a zeneelméletet is. Sokan azt mondják, erre ők úgysem lesznek képesek, aztán mindig kiderül, hogy dehogynem. Sokkal könnyebb, mint a zenében magas szintre eljutni.

Említette, az első években milyen sokan jelentkeztek. Hogyan választják ki a növendékeket?

Kezdetben nagyon sokat utaztunk, hogy meghallgassuk őket, és még most is elmegyünk akár vidékre is, ha valahol sok jelentkező összegyűlik. Ha kevesebben vannak, akkor pedig videót küldenek. Évente ötven-hatvan gyerek akar bekerülni a programba, ebből húsz-huszonötöt tudunk felvenni, hiszen vannak olyanok is, akik rendszeresen visszajárnak. Összetartó csapat alakult ki, sokan miután lediplomáznak, tanítani kezdenek nálunk.

Milyen arányban vannak a növendékeik között azok, akik zeneiskolában tanulnak hangszert, és akik otthon, a családban?

Legalább nyolcvan százalékuk zeneiskolában tanul, ahol általában elég jól felkészítik őket. Néhányan vannak csak, akik teljesen autodidakták.

A közös zenélés során azonban mindannyian olyan dolgokat tanulnak meg, amit zeneiskolában nem nagyon.

Nekik nem gond egy duót vagy triót játszani, mert jó a ritmus- és a periódusérzékük. Amikor nincs órájuk, bejönnek hozzám főtárgyórára, leülnek, hallgatnak. Szerintem az ember akkor tanulja a legtöbbet, amikor csak figyel. Gyerekkoromban apám is mindig azt mondta, ha valamit nem értettem, hogy nyissam ki a fülem. Persze azért van, amit el is kell magyarázni.

240224_Evad-muvesze-fotozas---Snetberger-Ferenc_MUPA_373915-800-130837.jpg

Snétberger Ferenc (Fotó/Forrás: Csibi Szilvia / Müpa)

A technikát nehezebb megtanítani azoknak a gyerekeknek, akik nem jártak zeneiskolába?

Előfordul például rossz kéztartás, amit gyorsan ki kell küszöbölni, mert később már nagyon nehéz rajta javítani. De a technika tanulható. Mutatok gyakorlatokat a gyerekeknek, le is írom őket, hogy később is tudjanak velük foglalkozni. Nemcsak skálákról van szó, mert azt egy idő után elunják, de van olyan feladat is például a jazz-zenészeknek, hogy hogyan lehet a különböző harmóniákkal játszani, akkordokat összekapcsolni.

A programban főleg hátrányos helyzetű gyerekek vesznek részt. Ez milyen kihívásokat jelent az oktatás során?

A mentorok felmérik a gyerekek hátterét, és aztán folyamatosan figyelik őket, év közben is mennek családlátogatásra. Sokan nagy szegénységben élnek, a szülők egy részének nincs munkája. Nálunk ingyenes az oktatás, ha pedig valakit felvesznek a konziba, szerzünk neki kollégiumi elhelyezést. Segítünk az iskolai tanulmányokban is.

Önkéntesek szoktak nyáron lejönni hozzánk Felsőörsre, nagyrészt nyugdíjasok, akik a szabadidejükben foglalkoznak azokkal a gyerekekkel, akiknek valamilyen tantárgy nehezebben megy.

Mi a helyzet a hangszerekkel?

Nincs mindenkinek sajátja, előfordul, hogy csak egy hangszer van az egész családban, és az összes gyerek azon játszik. Ilyenkor mi biztosítunk hangszert – a gitárt megoldom én, mert több is van belőle, de támogatók is segítenek, az első pillanattól kezdve sokan küldtek például hegedűket, csellókat. Fantasztikus látni a gyerekek arcát, amikor idejönnek egy rossz hangszerrel, vagy egy olyannal, amit valakitől kölcsönkaptak, és aztán egy jóval mehetnek haza. Örülök, hogy vannak emberek, akik szívesen adományoznak, meg is hívjuk őket a koncertjeinkre.

Milyen rendszerben zajlik a munka a kurzusokon?

Mindennap reggeli után kezdődnek az órák, délelőtt tíztől este hatig tartanak. Főtárgyóra, zenekar, gyakorlás tölti ki a gyerekek napjait, még vacsora után is játszanak.

Rendkívül intenzív ez a pár hét, a nem teljesen kezdők annyit tanulhatnak, mint a zeneiskolában egy-két év alatt.

Akik megfelelő szinten vannak, esténként a kis hangversenytermünkben fel is tudnak lépni, heti három-négy alkalommal tartunk fél-egy órás koncerteket. Be tudják mutatni a darabot, amivel foglalkoznak, gyakorolhatnak a zárókoncertre, emellett szokják a közönség előtti szereplést. Ilyenkor ott van a többi diák, a tanárok, a mentorok, az animátorok, még a konyhai dolgozók is beülnek. Néha eljönnek környékbeliek is, akik ismerik a központot. Minden elhangzó produkcióról elmondom a véleményem, és a tanárokkal is beszélünk róla.

240902_Snetberger-Ferenc-es-tanitvanyai_c_Hirling-Balint_MUPA_377898-content-130922.jpg

Snétberger Ferenc tanítványaival a Müpa hűségprogramjának évadnyitó estjén (Fotó/Forrás: Hirling Bálint / Müpa)

A nagyobb koncertek pedig szintén motivációt jelenthetnek a diákoknak.

Így van. Akik jól játszanak, sokszor már azért keresnek meg minket, mert a fellépési lehetőségek izgatják őket. Óriási élmény például a Müpában szerepelni, ahogy most szeptember elején is tettük a hűségprogramtagoknak adott koncerten. Ilyenkor különböző formációkban muzsikálnak a gyerekek, duóban, trióban, néha nagyobb együttesben, és a legnagyobb örömömre van egy vonósnégyesünk is. Kaptunk külföldi meghívásokat is, zenéltünk már Svájcban, illetve Spanyolországban a királyné előtt.

A gyerekek rengeteget készülnek az ilyen alkalmakra, és mindig nagy az izgalom. Hát én is izgulok!

Említette, hogy a gyerekek nagy része zenésznek tanul tovább. Tudna említeni néhány sikertörténetet?

Ilyen a szaxofonosunk, Balogh Máté esete. Emlékszem, amikor felvettük, még nem volt egyértelmű, hogy ilyen tehetséges, de valamit láttam benne, talán azt, hogy nagyon szeretne tanulni. Hihetetlen fejlődésen ment keresztül, fölvették a Zeneakadémiára, én is szoktam vele együtt zenélni. Biztos vagyok benne, hogy nagy sikereket fog elérni. Arra is emlékszem még, amikor Farkas Zsoltot több másik gyerekkel meghallgattam egy szlovákiai kistelepülésen. Még alig tudtak játszani, de ügyesek voltak, mert annyira akartak muzsikálni. Mostanra remek zongoristává érett, két diplomát szerzett, és tanít nálunk. Sok egykori növendékünk visszajön, és én nagyon örülök, hogy továbbadják a megszerzett tudást.

Mi a legfontosabb üzenet, amit át szeretne adni a gyerekeknek?

Magamat hozom példának:

soha nem a karriervágy vezetett, hanem az, hogy minél jobban játsszam.

Sokan nem tudják, hogy a tehetség nem elég, az csak a siker húsz-huszonöt százaléka, a többi a szorgalmon, a gyakorláson múlik. Meg a szerencsén, de az nekik már megadatott, hiszen itt lehetnek nálunk.

Az interjú eredetileg a Müpa Magazin+-on jelent meg.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Snétberger Ferenc (fotó/forrás: Csibi Szilvia / Müpa)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Tág keretek között mozog a Zeneakadémia rektori pályázati kiírása

Az intézmény vezetésére március 17-ig lehet jelentkezni, a pályázatokat május 15-ig bírálják el. Sajtóértesülések két főbb jelöltet prognosztizálnak.
Klasszikus

Egy világrend utolsó pillanata – szubjektív gondolatok a Gurre-dalok kapcsán

Habár a Magyar Állami Operaház kommunikációja mindvégig az optimizmus hangját ütötte meg az Erkel Színháztól vett búcsú alkalmából, szimbolikus jelentőséget kapott a tény, hogy épp Arnold Schönberg monumentális opuszát, a Gurre-dalokat adták elő.
Vizuál

„Jót tesz nekünk, ha rácsodálkozunk a világra” – elstartolt a jubileumi Berlinale

Több mint egy héten keresztül Berlinre figyel a nemzetközi filmélet: a világ egyik legrangosabb A-kategóriás szemléje a hétvégén startolt el, a fesztivált Tom Tykwer új rendezése nyitotta meg, de bemutatták Burhan Qurbani új alkotását is, amelyben a III. Richárd történetét ültette át a jelenbe.
Vizuál

Presser Gábor és Parti Nagy Lajos nyitja meg a Godot Intézet új kiállítását

A Godot Intézet különleges megnyitóestre készül: február 28-án Presser Gábor játszik zongorán, és Parti Nagy Lajos gondolatai kísérik végig a látogatókat Szüts Miklós és Vojnich Erzsébet megindító festészeti világán.
Színház

Bejelentés: Novák János támogatja Zalán János művészi koncepcióját

A Kolibri Színház oldalán jelent meg Zalán János és Novák János február 17-én kelt levele, amelyben az intézményt március elsejétől vezető új igazgató arról ír, nem változik a Kolibri profilja, amire az alapító támogatása a garancia. Zalán február 19-én találkozik a társulattal.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

A sanzonok királynője – a Benczúr Házban látható Nádasy Erika Piaf-estje

Egy halhatatlan legenda, Edith Piaf drámai fordulatokkal teli élettörténete és magukkal ragadó, keserédes érzelmekkel teli dalai elevenednek meg február 25-én a Benczúr Házban. A francia sanzonénekesnőt a darab írója, Nádasy Erika kelti életre.
Jazz/World hír

Idén is meghirdeti Fringe felhívását a Magyar Zene Háza

Mivel az intézmény kiemelt céljának tekinti a zenei tehetségek támogatását, a zenélés népszerűsítését kortól és zenei háttértől függetlenül, 2025-ben is meghirdeti a Fringe-t. Jelentkezési határidő: március 2., vasárnap éjfél.
Jazz/World magazin

KÉP-regény: Alice Cooper 77

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Alice Cooper születésnapján lepődött meg, és arról írt, hány tekerss filmet használt el a botrányhős előadó koncertjén.
Jazz/World interjú

Ajtai Péter: „Édesanyám kinyitotta a telefonkönyvet, és másnap már mentem bőgőórára”

Improvizációesztétikából doktorált, tanult klasszikus zenét, hagyományos jazzt, ma már legfőképpen free jazzt vagy szabad improvizációs zenét játszik. Tanít, számos zenekarban muzsikál, egy százhúsz éves bőgőt nyüstöl. Ajtai Péter bőgőssel beszélgettünk.
Jazz/World ajánló

Ismét megmérettethetik magukat a jazz feltörekvő tehetségei a Müpában

Az idén 20 éves Müpa 2025. február 7. és 9. között ismét megrendezi a Jazz Showcase-t. A régió egyik legjelentősebb zenei tehetségbörzéjére ez alkalommal is hat ígéretes pályakezdő formáció jutott be, akiknek produkcióit neves szakmai zsűri bírálja majd el.