A János vitéz, a Marica grófnő és a Hegedűs a háztetőn után Bozsik Yvette ezúttal a legfiatalabbaknak készít előadást, Páncélvárrá változtatva a Budapesti Operettszínház stúdiószínpadát. Rozsda lovag története nem ismeretlen a gyerekek számára, az „újrahasznosított” mesealak hőstettein ugyanis generációk nőttek fel. A rendezővel a Kálmán Imre Teátrumban készülő előadásról, a szereplőkről és a környezettudatosságról beszélgettünk.

György-Rózsa Sándor 2004-ben mutatkozott be a Budapesti Operettszínház Rómeó és Júliájának címszerepében, azóta pedig a főszerepek mellett rendszeresen látható kisebb karakterszerepekben is. Legutóbb a Hegedűs a háztetőn csendbiztosaként tett rendet Anatevkában, illetve segített Guidónak túllendülni az alkotói válságán a Nine-ban. Színpadi jelenlétről, az idegenség-érzetről és a karakterek motivációjáról beszélgettünk.

Az 1950-es évek Párizsa elevenedik meg a Budapesti Operettszínház Tajtékos dalok – Boris Vian revü című előadásában, amely a 20. század egyik legeredetibb polihisztorának életébe nyújt betekintést naplójegyzeteken, visszaemlékezéseken és regényrészleteken keresztül. Vian világáról, az író körül felbukkanó figurákról és a különleges előadásról az első feleséget alakító Kékkovács Marával beszélgettünk.

Peller Annát a Budapesti Operettszínházban eltöltött tizenöt éve alatt számtalan szerepben láthatta már a közönség, legutóbb a Nine-Kilenc musical Sarraghinájaként járta a tarantellát. November 4-től a La Mancha lovagja Aldonzájaként találkozhatnak vele a nézők. Szerepéről, Don Quijote eszméjéről, a drámai és komikus karakterekről, valamint a skatulyákról beszélgettünk.

A hagyományokhoz híven idén is átadták a Budapesti Operettszínházban az évad legjobb musical- és operettszínészének járó kitüntetéseket, valamint díjazták a legígéretesebb pályakezdőt. Emellett elismerést adott át a Musica Hungarica Kiadó képviseletében Éliás Tibor, a kiadó alapítója is.

Október 22-én, 23-án és 24-én mutatják be a Budapesti Operettszínházban Lehár Ferenc egyik legkülönlegesebb színpadi művét, amely ezúttal a Magyarországon először dolgozó Stephen Medcalf rendezésében kerül színre.

A vietnámi származású Ninh Duc Hoang Long néhány évvel ezelőtt a Bánk bán Hazám, hazám című áriájával és a János vitéz legismertebb dalával, Kukorica Jancsi belépőjével vált a közönség kedvencévé, azóta pedig megkerülhetetlen alakja lett a hazai opera- és operettjátszásnak. Rosillon szerepével debütált a Budapesti Operettszínházban, most pedig A mosoly országában Szu-Csong herceget alakítja. A kulturális különbségekről, a nyelvi nehézségekről és a kínai hercegről beszélgettünk.

Képzelet és valóság határán egyensúlyozó, szürreális világot álmodott a Budapesti Operettszínház színpadára Balázs Zoltán, aki első musicalrendezésében Fellini önéletrajzi ihletésű filmjéhez, a 8 és 1/2-hez, valamint annak zenés színházi változatához nyúlt.